Idézet:
"
1. Zamárdi nevének eredete, kialakulása
Írásos források a község nevéről, birtokosairól „Zamárdi" neve első ízben a Szent László királytól 1082 táján a veszprémi káptalan részére kiállított megerősítő levélben fordul elő. Zamár(d) Scamard (1082: Hazai okmánytár IV. 6.)
1229-ben mindkét Zamárd helységben a székesfehérvári káptalannak is voltak birtokai.
Zamárd et alia Zamárd (1229: Árpád-kori új okmánytár IV. 475.) 1342-ben Fevházas-Szamárd és egy másik Szamárd helységről emlékeznek meg az oklevelek.
Egyházaszamárd et alia Zamárd (1342: Körmendi let. Alm. III. lad. 3. n. 95.)
1390-ben három ilyen helységet sorolnak fel: Egyházaszamar, Lyukzamar és Liczamar.
Pannonhalmi főapátság orsz. llt. XVIII. 1423-ban a Balatonmelléki Zamárdot elzálogosították... Poss. Balatonmelleky Zamárd. (1423: Körmendi llt. Alm. III. lad 3- n. 97.) 1436-ban már öt ilyen nevű helységet különböztetnek meg: Egyházaszamard, Zamárd, Felsőzamárd, Lyuk-Zamárd, Kis-Zamárd. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstromban Szamárkő, az 1582. évi defterben (pénzügyi jegyzék) Szamartin alakban fordul elő. 21 Pesty Frigyes gyűjtése szerint:
„Zamárdi falu hagyomány szerint régente volt itt egy falu, Kis Szent Mártír, mellyet a Tatárok elpusztítottak, a templom elpusztítása után később is találtak egy követ a templom helyén, melyre az volt vésve, Szent Mártír. A monda szerint ezen falunál és körében sok erdőség találtatván, sok és többféle német és tót emberek benne dolgoztak, kik magyarul alig tudván beszélni... elferdítésből Kis Szent Mártír, Szamárdin vagy nagy Zamárdin lett, később csak a mostani században mint egy 1832. évben Zamárdi falunak neveztetvén meg"...
Kelt Zamárdin, június 24-én 1864.
Friesz István bíró
Visy István jegyző 21
1. Zamárdi nevének eredete, kialakulása
Írásos források a község nevéről, birtokosairól „Zamárdi" neve első ízben a Szent László királytól 1082 táján a veszprémi káptalan részére kiállított megerősítő levélben fordul elő. Zamár(d) Scamard (1082: Hazai okmánytár IV. 6.)
1229-ben mindkét Zamárd helységben a székesfehérvári káptalannak is voltak birtokai.
Zamárd et alia Zamárd (1229: Árpád-kori új okmánytár IV. 475.) 1342-ben Fevházas-Szamárd és egy másik Szamárd helységről emlékeznek meg az oklevelek.
Egyházaszamárd et alia Zamárd (1342: Körmendi let. Alm. III. lad. 3. n. 95.)
1390-ben három ilyen helységet sorolnak fel: Egyházaszamar, Lyukzamar és Liczamar.
Pannonhalmi főapátság orsz. llt. XVIII. 1423-ban a Balatonmelléki Zamárdot elzálogosították... Poss. Balatonmelleky Zamárd. (1423: Körmendi llt. Alm. III. lad 3- n. 97.) 1436-ban már öt ilyen nevű helységet különböztetnek meg: Egyházaszamard, Zamárd, Felsőzamárd, Lyuk-Zamárd, Kis-Zamárd. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstromban Szamárkő, az 1582. évi defterben (pénzügyi jegyzék) Szamartin alakban fordul elő. 21 Pesty Frigyes gyűjtése szerint:
„Zamárdi falu hagyomány szerint régente volt itt egy falu, Kis Szent Mártír, mellyet a Tatárok elpusztítottak, a templom elpusztítása után később is találtak egy követ a templom helyén, melyre az volt vésve, Szent Mártír. A monda szerint ezen falunál és körében sok erdőség találtatván, sok és többféle német és tót emberek benne dolgoztak, kik magyarul alig tudván beszélni... elferdítésből Kis Szent Mártír, Szamárdin vagy nagy Zamárdin lett, később csak a mostani században mint egy 1832. évben Zamárdi falunak neveztetvén meg"...
Kelt Zamárdin, június 24-én 1864.
Friesz István bíró
Visy István jegyző 21
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése