Új ismerősök és családfa ágak a kutatásban

 

Érdekes megállapításra jutottam, miközben a saját nagybátyámat és regisztrációit kerestem a közösségi oldalakon. Természetesen, ugyanazon névvel millió  emberként találtam, akiknek feltehetőleg semmi közük nincs a családfánkhoz, és leszármazásához, mégis őket futatták és futatták a levéltári és kormányhivatali hibák miatt. 

Ugye, találtam Lövei Sándor ágán Lövei Évát. 

Találtam egy ismeretlen Lövey Évát, akinek az én adataim vannak beírva.  Passz, ki cserélte fel az egyetemi és levéltári oktatásban. 

Szakszóval úgy is mondhatnám: Flunk.

Találtam egy halom Lövei Istvánt, meg Lövey Istvánt, és sajnos annyian a Lövey-ek azért nem voltak testvérek, unokatestvérek.. 

Most már értem, szegény családfám szenvedését is, meg azt, hogy annyira meghurcoltak sok helyen a kitűnőmmel is. Sok ember előbb jártatja a száját, mielőtt olvasni tudna.

A talált névsor, akihez nem tudok kapcsolódási adatot a főági és helynévtörténeti adataim alapján sem a családfámhoz. Egyelőre. Úyhogy megköszönném a segítségüket, és mások segítségét az adatgyűjtéseknél. 

Nem tudom, melyik ágon és hol vannak, és az erdeteiket sem nagyon. 

https://www.facebook.com/lovei2 Lövei Éva  (feltehető kapcsolódás) 

https://www.facebook.com/nandor.lovei Lövei Nándor (feltehető kapcsolódás) 

https://www.facebook.com/profile.php?id=100014012593798 Lövei István (semmi adat, ellenséges)

https://www.facebook.com/szusza2004 Lövei István (feltehető kapcsolódás) 

https://www.facebook.com/tunde.lovei Lövei Tünde (még ismeretlen)

https://www.facebook.com/istvan.lovei.37 Lövei István (feltehető kapcsolódás)

Lövei András 

https://www.facebook.com/profile.php?id=100011176600906  Lövei Csaba (nem találok kapcsolódást, nem válaszol) 

A többi még titok.

Szeretettel várom minden Lövey és Lővei Lövei meg Leőwey adatait és segítségét! 

Köszönöm!

Családfakutatatások régészeti leletek alapján

 

A családfák anyagát nem csak okiratok rögzítik, feljegyzésekkel: a személyes tárgyak, a lakóhely és a régészeti maraványok is nagyon sok információval szolgálnak. 

A napokban a családfakutatások miatt beléptem új csoportokba, a Facebook közösségi oldalán, sajnos nagyon komoly problémákkal találkoztam, emberileg, etikailag az építőipari területen, ahogyan azt korábban is lehetett tudni. Nem csak az építőiparban végzett munkák miatt, vagy a végzettségek és oktatók miatt, de elsősorban azért, mert éppen a Pollack-on kiadott diplomákkal és  a munkákkal, alkalmazásokkal baj van és baj volt. Nem beszélve arról, hogy valami orosz nevet adnak az embernek az elmebeteg visszaéléseik során és utána amikor más a saját nevén visszaír az ember, hogy a hülyeségét hogy gondolta, ha már más elvenezést adott az embernek, akkor még neki áll feljebb,  a humort sem értve az illető, meg  az etikai célzásokat, valamint a jogsértésére utalást sem.

Azért elég dühítő, hogy a Pollackon kiadott diplomák elmebetegek kezébe kerültek, és az állítólagos építész Dibusz biztonsági területtel és polgármesteri stb törekvésekkel bolondságokat írogat a szakembernek, -  gondolható, hogy a végzettség hiányában, arról, hogy a téglák anyaga és mérete nem fontos, stb. akár gyűjtésnél, akár építésnél, akár leleteknél.. és nem köthető korszakhoz.

Dühítő, hogy az ilyen emberek meghamsiítják a családfákat, és még senki nem verte össze őket, miközben a bontandó épületekben kotorásznak!

Főleg, ha a másik hasonló nevet viselő embert informatikai végzettséggel, a harmadikat meg Vértesszőlösön Hungarocamionnál találja meg a régész, vagy éppen a környezetvédelmis, vámos...

Na, ja.. akkor most mit is mondjon az, aki még orvosi és joggyakorlattal is rendelkezett? 

Lövey-Varga Éva: Szeged képekben 1

Visy József 1974-1978 között végzett fakultatív osztályának tablója

Visy József 1974-1978 között végzett fakultatív osztályának tablója

Forrás: Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged

Gyűkjtötte: Lövey-Varga Éva

Copyright 2020

Visy József (szobrász)forrás: Wikipedia Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

https://hu.wikipedia.org/wiki/Visy_J%C3%B3zsef_(szobr%C3%A1sz)

 Visy József (szobrász)forrás: Wikipedia  Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

Visy József (szobrász)[bevezető szerkesztése]



A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Ez a szócikk a szobrász és restaurátorról szól. Hasonló címmel lásd még: Visy József (egyértelműsítő lap).

Visy József
Született 1951 (69 éves)
Foglalkozása szobrász


Visy József (Budapest, 1951. május 28.) szobrász, restaurátor.


Tartalomjegyzék
1Pályafutása
2Díjak, elismerések
3Egyéni kiállítások
4Válogatott csoportos kiállítások
5Művek közgyűjteményekben
6Köztéri művei
7Restaurálási munkái
8Források
9További információk
Pályafutása[szerkesztés]

1969 és 1975 között a Dési Huber István Képzőművész Körben tanult, ahol mesterei Laborcz Ferenc és ifjabb Pál Mihály voltak. 1975-től a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatnál dolgozott segédmunkásként, később kőszobrásznak tanult ugyanitt. 1981-ben Párizsba költözött. Az itteni Művészeti Akadémia hallgatója lett 1983-ig, Étienne Martin és Calka voltak a mesterei. Székely Péterrel közösen dolgozott a nanter-i műteremben és a bretagne-i gránitbányában.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
1983: Városi nagydíj, Marly le Roi (FR);
1986: Salon de Saint Quen, I. díj (FR)
1987: Salon National de Rambouillet, I. díj (FR)
1991: Szent Márton-díj; Budapest à Mayenne, Mayenne város nagydíja (FR)
1997: Salon d'Automne, I. díj, Maurepas (FR)
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
1980 • Dimitrov Művelődési Központ, Veszprém
1984 • Galerie d'Atelier des maîtres, Párizs (F)
1991 • Magyar Intézet, Párizs (F)
1992 • Sligo Art Gallery, Sligo (IR) • MAC 2000, Grand Palais, Párizs (F)
1994 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest • Várgaléria, Veszprém • Törökház, Alsóörs • MAC 2000, Espace Eiffel, Párizs (F)
1996 • Magyar Intézet, Varsó • Oscar Wilde House, Dublin (IR)
1999 • Francia Intézet, Budapest [Claire Echkenazival]
2000 • Leichlingen (D)
2001 • Galerie des Visages de l’Art Marly-le-Roi (F)
2003 • La Grande Galerie, Viry-Chatillon (F).
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
1983 • Salon d'Automne, Grand Palais, Párizs
1986 • Salon de Saint Quen (FR)
1987 • Salon National de Rambouillet (FR)
1991 • Budapest à Mayenne, Mayenne (FR)
1992 • Visions d'Europe, Eiffel-torony, Párizs
1994 • Veszprémi Művész Céh, Portomaggiore (OL)
1995 • Les Sculpteurs Français de Hongrie, Magyar Intézet, Párizs
1996 • Tavaszi Tárlat, Veszprém
1997 • Salon d'Automne, Maurepas (FR) • Veszprémi Tárlat, Székesfehérvár
1998 • Salon des Lauréats, Viroflay (FR)
2000 • Pac et Arts, Colmar (FR).
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
M. de la Garde Républicaine, Párizs
M. de la Monnaie, Párizs
M. du Château de Saint Quen (FR).
Köztéri művei[szerkesztés]
Kutyás nő (gránit, 1987, Perros Guirec)
Lelkierő (gránit, 1988, Perros Guirec)
Európa (carrarai márvány szobor, 1991, Digne les Bains)
Csíra (színes márványszobor, 1991, Canet en Roussillon)
Ülő nő (1994, Veszprém, Megyei Kórház)
Üledékesedés (gránit és márvány, 1998, Guilin)
Jákob lajtorjája (márvány, 1998, La Norma)
A varázsló kalapja (anhidrit, 1999, Saint Jean de Maurienne)
Restaurálási munkái[szerkesztés]
Versailles-i kastély: homlokzat (1981), kápolna (1982)
Louvre: Pavillon Floral (1983), Pavillon des Etats (1984), Cour carrée (1985), Cour Napoléon Pavillon Sully (1990), Pavillon des Arts (1999)
Palais Bourbon (1985, Párizs)
Templom (1986, Val de Grâce)
La Madeleine (1987, Párizs)
Rouen, Lille szobrok (1988, Párizs, Place de la Concorde)
Ministère de la Marine (1989, Párizs, Place de la Concorde)
Arc de Triomphe (1988, Párizs)
Kastély (1990, Auvers sur Oise)
Templom (1990, Mery sur Oise)
Katedrális (1995, Orléans)
Collégiale (1995, Mantes)
Tribunal (1996, Mantes)
Pont Neuf (1999, Párizs)
Források[szerkesztés]
Artportal
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
Kategória:
Magyar szobrászok
1951-ben született személyek
Élő személyek

Lövey-Varga Éva A vámos (Egy másik világ ciklus)

Lövey-Varga Éva

A vámos

(Egy másik világ ciklus)

Mondtad, jó dolgozni a határon…

Várni azt, hogy átjönnek batáron,

Kordén, kocsin, vagy repülőgépen.

Látsz sokféle népet ülni a széken.

Szép szemeidet nem lehet feledni.

Sok évtized elment, így szeretni

Nehéz, aki várt és védett:

A bűn ellen mégsem emelt mellvédet.

A papírok akkor is sorban álltak

A kapualjban hosszú sorok várnak.

Az igazolvány még mutatóban sem jó,

Hát hiába káromlás és mindenféle szép szó?

Azt mondtad, a munkát mindig

Jól elvégzed, az igazt és valóst

Keresed meg szépen kint is,

S az ország belsejében: nem csak a hajóst,

Ki osonva a vízen, néha szirént lát,

S orvosokért izen, titkon vagy talán

Éppen menekülve, gyorsan mély habokba

- Fenékig is – rejtőzve, merülve.

Holtodban, holtomban én is majd ott állok

Az út szélén, vámszedőre várok.

Lassan, csöndesen, pecséttel díszítve

Vissza-visszanézve minden krízisre.

Most itt ez a kérdés rémlik fel lassan,

Ébredő hajnaltól, mikor kel a kappan:

A pecséted jó volt? Hol az írás rajta?

Vajon középkori az a fapajta?

Hányan léptek arra a kőből épült útra?

S hányan bújnak itt el a földet túrva?

Soroljak kétséget, törvényt vagy etikát?

Gondolkodva mégis, hogy mikor ki veri át?

Szép az egyenruha, rajta fényes csillag…

Gondolod, ünnephez illik ez az illat?

Szeged, 2020. július 24.

A vers felhasználása, utánközlése vagy átdolgozása,  előadása csak a szerző engedélyével lehetséges

Feloldatlan pécsi téglákhoz - gondolatok

Béla Novotny
„Vizuális történetmesélő” · Július 20., 23:43


Eddig még feloldatlan pécsi téglák. II.

Csáthi Kürthy Zoltán Péter A kaptáros téglák az adott település takarékpénztárainak a téglája, több városban megtalálható a régi épületek tetején a kaptár, mint jelkép a gyűjtögetést szimbolizálva. Szóval lehetne Pécs Város téglája is akár.


Pécs Győr Németh András Csáthi Kürthy Zoltán Péter Eddig ezt tartottuk a legesélyesebbnek...Pécs Város. Mivel ismerünk legalább 3 féle falazótéglát és 3 féle padlásburkolót ezzel a két betűvel, és mindegyik Pécshez kötődik, máshol nem bukkantak fel, valamint korban -a forma, …Tovább


Csáthi Kürthy Zoltán Péter akkor még kutatni kell, de miért ne lehetne a többi PV is a város téglája?


Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs Akkor mindent azon a néven gyártottak volna.. Ez a legnagyobb butaság, amit halottam eddig, hogy Pécs Város téglája


Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs Ez oltári nevetséges így.. és melyik korban hoztak létre takarékpénztárt és hányat gyártatottak le? Hol vannak? Hány ezer darabot gyűjtött össze a sok épületből és téglából akkor?
Szerkesztés vagy törlés


Pécs Győr Németh András Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs A butaság talán csak az, ha nem osztjuk meg gondolatainkat, ötleteinket. Meg az, amiről bizonyítjuk, hogy az. Az viszont nem bizonyítás, hogy “nem hallottam róla”...A kétbetűs téglaj…Tovább



Pécs Győr Németh András Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs A hányat gyártottak le? Nem tudjuk. A hol vannak? kérdést nem értem. Mi hol van?A hány ezer darabot... kérdést szintén nem értem, nem ezerszámra gyűjt a legtöbb gyűjtő...


Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs Akkor minden házban megtalálná, nem egy adott épületben...és nem csak pár darabot, hanem tonna számra! De, köszönöm a tanácsot, sem restaurátorival, sem vegyészként, sem környezetvédelmisként, sem régészként nem tudom elfogadni. Ezért volt és van ennyi hiba a kutatásokban. A többit amivel meg nem fogadom el, inkább nem illendő ide írni... Hány ezer darabot talált a városban belőle?
Szerkesztés vagy törlés


Régész a Pácban - Munkakeresés Archeologist in the lurch Seeking jobs Pécs Győr Németh András Pontosan erről van, szó, tehát kilőve a feltételezése mind.. Nem város méretben gyártották! Viszont ha helyrajzi számokat leír, akkor esetleg lehet lépni... Ez tény, csak akkor lehet haladni, ha látjuk az ötleteket.. viszont azért kicsit reálisan kellene.. Én pl ezekkel a korszakokkal csak saját családfakutatás révén foglalkoztam, de biztosan állítom, hogy az alapján is mások a helyzetek... és nem véletlenül. Akkor ezer számra kerülne elő minden, ha a maga állításai, vagy hasonlók... utána pedig bosszankodok, hogy a családfákat kihaltnak veszik, összecserélik a gyerekeket, meg a származás vonalakat, és törökből lesz szlovák, magyarból román, stb.. CSak ezért mondtam.. kétségtelen, ötletelni kell, csak reálisan kellene. Város tégla soha nem lesz abból, amiből 4 db van! Akkor nem városnak gyártották, és nem azt jelöli a rövidítés.. különben lenne, és újrafelhasználásban is, mert akkor bárki használhatta volna!
Szerkesztés vagy törlés



Pécs Győr Németh András

Új publikációs felület - Helytörténet kutatás: Tiszaszentmárton kutatások

Új publikációs felület - Helytörténet kutatás: Tiszaszentmárton kutatások

A fentiek értelmében a régi gyerekkori kutatásokat, a tőlem ellopott anyagokat is igyekszem valahogy rendszerbe rendezni, a megtalált hibákkal együttesen. 

A korábbi kutatási felületek helyreállítására aligha van már mód. Éppen ezért inkább egy nyilvános Facebookos felületet hoztam létre, amelyet Google Blogspot oldallal kezdtem. 

A két oldal elérhetősége:

Facebook: https://www.facebook.com/tiszaszentmartonkutatasok/

Google Blogspot:  https://tiszaszentmartonresearch.blogspot.com/

A továbbiakban a válogatások és az anyagok ezeken az oldalakon kerülnek publikálásra, valamint a megjelenő E-book kiadványok is jelezve lesznek. 

A továbbiakban az Archivált Világ - Archived World és a Tollforgató Online Lapcsoport oldalimon is találhatnak kiegészítő információkat, valamint azok blogjain. 

Fel kell azonban hívnom a figyelmet, hogy nem minden Tollforgató oldal az enyém, egyesek önkényesen kisajátították a felszólítások ellenére is a nevet, jogosulatlanul használják céges névként, valamint személyi oldalként, saját írásaik terjesztésére.  

FELHÍVÁS A KÉTHOLLÓS KÖNYVESBOLT ÉS SÁROSI ZOLTÁN VISSZAÉLÉSEI MIATT

A Kéthollós Könyvesbolt felszámolását kérem a mai napon, lopott információk és hazugság terjesztése miatt, a közönség félrevezetése és régészeti, történelmi információk hamisítása miatt, és Sárosi Zoltán kezeltetését. Amennyiben valakinek még valami ellen kifogása van, nyugodtan jelezze! Szívesen nyilvánossá teszek minden információt, kiadott formában is! Mellesleg a honlapon nincsenek cégadatok az előírások szerint, és más adatok sem, a törvény a hamisítást és a pénzlopást meg nem engedi!

Nemesvita történetéhez - a Vitai név eredetéhez - Lövey-Varga Éva gyűjtés

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

A Vitai név származását és az erdetet sok kutató köti Nemesvitához... Nagymamám ágán talán érdemes kicsit körülnézni a történetekben és erdetkutatásokban is.

https://nemesvita.hu/nemesvita-tortenete/




https://nemesvita.hu/nemesvita-tortenete/


Idézem a szöveget a honlapról, mert gyakran az eredetik is eltűnnek, hiába hivatkozza le az ember:


"
Nemesvita története



Nemesvita története, Templom


Nemesvita a 13. század elején a Tornai nembeli Tiba birtokában volt. A település régi zalai egyházas hely volt. Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái.

Vita a tatárdúlás (1241) előtt a völgyön kívül is terjeszkedett, egészen a törekpusztai határig. A település földesura után nevezték Töreknek, a XIII. század végén ott is épül templom, ezért a puszta másik neve még 1514-ben is Egyházastörek.





Vita legfőbb jövedelemforrása kezdettől fogva a szőlőtermesztés – borkészítés volt. Szőlőit egy adás-vétel kapcsán már 1216-ban oklevél említi. A tatárok elvonulása után a falu elhelyezkedésére nézve bizonyos, hogy lakói egy része a síkon maradt, mások felköltöztek a szurdokba – vagy elhagyott régi házaikba vagy az új, védhetőbb helyekre. Érdekes, hogy Vita 1080 után 1209-ben is oklevélben szerepel, míg a szomszéd Törek csak 1260-ban egy birtokperben, majd 1262-ben annak kapcsán, hogy lakói a tatárok elől más vidékre menekültek. A falu ősiségének legfőbb bizonyítéka az eredetileg román stílusú templom, ami jóval a tatárjárás előtt épült. Alatta és körülötte település kellett legyen, tehát Vita mai helye legkésőbb a templomépítést megelőző évtizedekre, a XII. század elejére, közepére datálható.

Egy kutató, Petneházyné Mály Bice szerint a vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templom a keletkezéséről szinte mesél: vagyis Árpád-kori eredetéről és a templomosok építészetéről. Bár Kurbély György püspök szerint régi parókiáját a ciszterciták emelték, mintegy 600 évvel ezelőtt. E tényállítás azon alapul, hogy a kutató felfedezte a stílusukra jellemző egyenes záródású szentélyt, nem gondolva a megoldást korábban alkalmazó templomosokra és johannitákra. E megfogalmazás azonban lehet szándékos ferdítés, hiszen a templomosok emlékét 1816-ban mély hallgatásba fullasztották.

Vita a templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezhetett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, úgy ahogy a felette kőfallal övezett lovagházat (a mai plébánia helyén). A templom északkeleti tájolású, Szent István tiszteletére szentelték, mert mind a templomosok, mind a johanniták – ha nem Jézus életével összefüggően -, akkor magyar szent nevére keresztelték templomaikat.





Az épület egyhajós, a szentély egyenes záródású, mennyezete cseh boltozatú. A hajó a toronyhoz lett csatolva, mely megoldást faluhelyen kizárólag a templomosok alkalmazták a XII. században. A vitai templom kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak. A hajó és a szentély szélessége megegyezik, ami a kora gótikára vall., ugyanis a templomosok, sorsukat nem sejtve, mindenkor a jövőért munkálkodtak. A szentély egyenes záródása – mint említve volt – ugyancsak az egyházi lovagrendekre jellemző. A fal síkjából csak a pillérek ugranak ki, melyekben a mennyezet hevederei futnak. Érdekes, hogy a hajó második, kisebb hevedere után a szentély íve következik, mintha a szentélynek kettős diadalíve volna. Maga az apszis a hajó padlószintjénél mindenkor egy lépcsővel magasabban van, itt is így volt, míg át nem alakították. A szentélyből nyílik a sekrestye. Régen innen lehetett a vastag pillérkötegen át a falva vágott lépcsőn feljutni a szószékre, melyet elbontottak.

A templom bejáratával szemben az ajtó fölött látható az építtető lovag címere: Rózsa alakú keretbe foglalt csúcsos pajzsban haránt úgynevezett címergerendával elválasztva két medve, vagy vadkanfő. A címer fölött szembeötlő a torony két eredeti későromán, illetve kora-gótikus tölcsérablaka. Szinte kiáltanak a XII. század végi stílusjegyek, bár az ablakok mérete az akkoriban épült hazaiakénál nagyobb, jóval nagyobb a templom is.

A templom védőszentjeinek neve (szent András és Benedek) csak 1725 óta ismert. Szentté avatásukra Gellértet megelőzve 1083-ban került sor. Az 1778-as átépítés után Szent István nevére szentelték fel.

Mivel Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita filiái (leányegyházai) s Vita az egyetlen, melynek működő plébániája van. A mai plébánia épület volt a lovagház. Fekvése, tájolása egyértelműen a templomosokra vall. A templomnál magasabban helyezkedik el, s a szurdokra és a templom épültére néz. Földszintes volt, erős kőfallal körülvéve, melynek ma már csak egy kis darabja ál. Az eredeti lovagház L. alakú lehetett. Kútja, illetve ciszternája ma is megvan.

A ház mögött állt a méretes istálló, melyre szükség is volt, mert minden lovag három emberrel, ugyanannyi lóval rendelkezett, s a csatlósoknak is volt lovuk. Az istállófal azért ép részben ma is, mert a köveket hideg-oltású mésszel kötötték meg, ami nem porlik és nem reped, így a nép az idők során nem igen tudta elhordani. Ezért állnak Európa szerte és a szentföldön a templomosok 800 éves várai és rendházai, melyeken alig fogott az időt. Itt Vitán is kevesen tartózkodhattak, állandóan úton lévén, egyházi vagy királyi küldetésben. A Rend nem csak a keresztes hadjáratok leghatékonyabb alakulata volt, tagjait a királyok és fejedelmek belviszályaikba és nyelvtudásuk miatt diplomáciai alkuikba is bevonták. Ahol megtelepedtek, helytálltak, így Magyarországon is, ezért jutalmazták őket az árpád-háziak bőségesen, s ezért nem engedték a Kárpát medencében a Jeruzsálemi Templomos Lovagrendet szétverni.

A XIII. század közepén a vitaiak és a törekiek határaik miatt perbe keveredtek, ami azt jelenti, hogy a tatárjárás idején a két község önálló volt. 1260-ban végül a két település a birtokvitában egyezségre jutott. Ebben szerepet játszhatott a tatárdúlás keserves emléke, valamint feltehetően az is, hogy a vitaiak az országút mellől a szurdokba költöztek. A dúlást mindkét falu súlyosan megszenvedte. 1262-ben vitáról ismét okleveles említések történnek, hol villaként – falu, hol földként – terra, jegyezve, majd jó időre eltűnik a forrásokból, vagy megsemmisülnek a települést említő iratok.

Legközelebbi írásos emlék Vitáról 1333-ra datálódik, amikor papja, Pál révén, aki abban az évben pápai tizedként 35, a következőben 30 széles dénárt fizetett. Ismeretes az is, hogy a tapolcai medence települései között Vita akkoriban a második adófizető volt, tehát igencsak jómódú lehetett. Vezető szerepére utal, hogy Györktől a Lesencékig (Tomajig) és Vállusig a falvak a vitai plébánia fennhatósága alá tartoztak, ami minden bizonnyal az ide települt templomos lovagoknak köszönhető."




A kép forrása: https://nemesvita.hu/nemesvita-tortenete/

A Vitay/ Vitai család kapcsolódása az Ensey-családhoz (Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva)

A Vitay/ Vitai család kapcsolódása az Ensey-családhoz

 (Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva)

Forráshely:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/negyedik-kotet-233E/enesey-csalad-enesei-24B0/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTmFneWl2YW5fMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlZpdGFpIn0

Enesey család. (Enesei).
Kézikönyvtár
Nagy Iván: Magyarország családai
NEGYEDIK KÖTET
Enesey család. (Enesei).


Teljes szövegű keresés
Enesey család. (Enesei).
Győr megyének Tóközi járásában fekszik Enese hajdan praedium, később udvartelki helység, az Enesey régi nemes családnak bölcsője *.
Családi állitólagos hagyományok szerint, – mert mint alább látandjuk – a család okleveles emlékei csak 1447-ig terjednek, – Enesét (előbb Enecze, majd Enesy) II. András királytól kapta volna a család, és ezen király által nemesittetett volna meg 1217-ben Eneczi Pousé, mint ki a jeruzsálemi keresztes háborúban vett részt.
1272-ben Eneczi Ákos V. István király alatt Győr visszavételénél vitézkedett. 1346-ban Eneczi Botys a nápolyi hadban vesz részt; 1393-ban pedig Eneczi Chepan (István) Nikápolynál harczolt.
Ez adatok azonban semmi oklevéllel nem támogattatván, egyedül a család egy tagjának Enessey Györgynek „Conspectus Jurium possessionis curialis Enesse“ czimü kéziratában családjáról tett jegyzetein alapulnak.
A valóságos történelmi adatok azonban 1447-dik évvel kezdődnek, midőn Enesey Domonkos a budai országgyülésen Győr vármegye egyik követe volt *.
Enesey István, János és György mint Enesen birtokosok emlittetnek egy 1489-ki nov. 15-én kelt, és az esztergami káptalan által enyingi Török János és neje Borbála részére véghez vitt iktatási levélben.
Enesey Jakab 1508-ban élt a győri káptalannak oklevele szerint.
Enesey Zsigmond és Péter 1536-ban a Csornai Convent határjáró oklevelében fordul elő. Ugyanez okmány mint tanút Enesey Jánost mutatja fel kora 68-dik évében, ki – ugy látszik – egy az 1489-ben is élt Jánossal.
Ugyancsak 1536-ban él Enesey Bálint is, kitől kezdve a család leterjedésének összefüggését a következő nemzékrend tünteti fel:
Enessey Bálint 1536.; Lukács 1547–1552.; Máté 1539.; Gáspár 1539.; János; Jakab 1552.; Ferencz 1552.; Erzse 1552.; Pál 1552.; Ambrus (Julianna); István 1579–1617. (1. Lőrinthe Orsolya. 2. Poczmány Anna); Katalin (Némai Balyath Benedek); Sebestyén 1547–1582.; Simon 1547–1590. (Thewely Zsófia); Anna (Zabó Jakab); Krisztina (enessei Penchy Mihály); György 1579. 1589.; Márton 1584. 1619.; Katalin (Asztaljártó Balás); Lőrincz 1579.; János máskép Szabó 1614–1624. (Pottyondy Anna); István 1642.; Balázs 1639–1652.; N. (Fodor Györgyné)

István 1579–1617. (1. Lőrinthe Orsolya. 2. Poczmány Anna); Péter gyám alatt 1602–1607.; Mihály 1607–1616. (1. Pirithy Zsuzsa. 2. Burián Zsuzsa 1616-tól); Ferencz 1607–1610.; Fruzsina 1634. (Magassy László); 2-tól János 1617.; 1-től Boldizsár 1610–1616. †; 2-tól Boldizsár 1635–1650.; Katalin 1616.; Zsuzsa 1636.; Orsolya-Erzse 1638–1674. (Högyészy Ferencz)

A családfán látható Bálintnak első gyermeke: Lukács 1547-ben fiával együtt becsületes (providus) Sövénházi Pethe Ambrustól a méhfői hegyben tizenhat magyar forintért szőlőt vesz. 1549-ben mérgesi Poky Gáspár, Gergely és Jósa ugy ezek Bezi jobbágyaitól ötven aranynyi kárt szenved Enesei jószágán Enesey Mátéval együtt. 1550-ben mind az ő, mind két fia hazai Enesén elégnek, a tüz Enesey Krisztinától Genchy Mihálynétól ütvén ki, ez által kárpótoltatnak *.
1552-ki május 26-án Pozsonyban Ujlaky Ferencz győri püspök azon megyei örökös főispán, s királyi helytartó Enesey Lukácsnak és Sebestyén és Simon fiainak, Nagy Imre és ennek Péter, Márton és Lukács fiainak, ugy Szabó Jakab és ennek György és Margit gyermekeinek, továbbá Bajcsy Máté, Enesey Jakab, Márton, Ferencz és Erzsébetnek Enese Győr megyei birtokot, melynek békes birásában mind ők mind eleik régtől fogva vannak s voltak, de melyről leveleik e háborgós időkben tőlük elidegenitettek, és elveszetteknek állittatnak, nekik s utódaiknak királyi helytartói hatalmánál fogva uj adományozási czimmel adományozza *.
Sebestyén és Simon (Lukácsnak fiai), és a másik ágról Anna Zabó Jakabné 1555-ben okleveleik átadásáról megnyugtatják Gancz Mátét. Ugyan azok, és a másik ágról Jánosnak fia István, Ambrusnak fia György Radetius István egri püspök, Heves megyei örökös főispán és királyi helytartótól enesei birtokukra 1579-ki april 10-én Pozsonyban kelt uj adomány-levelet nyernek *. Ugyanez évben Pethe (máskép Enesey) Balázs és enesei Németh János (Németh Bertalannak Enesey Erzsétől született fia) az osztályosok nevében is tiltják a fölebbi uj adomány-nyerőket osztályrészök elfoglalása és letartóztatásától *. 1580-ban ismét uj adományt szereztek az egész Enesére a fölebb emlitett Sebestyén testvérével és unoka-testvéreivel Radetius kir. helytartótól, s annak birtoklásába magokat beiktattatni igyekeztek, mi ellen Pethe Balás, Ambrus, Németh János s a többi enesei nemesek tiltakoztak, s a kir. curia előtt pereltek, mig végre megegyeztek, és Sebestyén stb. amazok részeiket kiadák *.
Lőrincz 1579-ki octob. 30-án a győri káptalan előtt Enesén Démy Albert beiktatására nézve tett ellenmondását visszavonja.
Simon (Lukácsnak fia) és neje Thewely Zsófia Enesey Veronikától annak nemesi telkét 1565-ben 90 frtért megveszi *. Hasonlóan 1578-ki junius 15-én Csigi Tamás özvegyétől a méhfői hegyen szőlőt vesznek stb.
Simonnak fia János máskép Szabónak is neveztetett, és 1614–1624-ben Győr megye táblabirája (Jur. Assessora). Neje Pottyondy Anna, ettől fia Balás 1639-ben a győri várőrség lovasainak egyike. 1652-ben feje váltságaul Sopron megyei felső nemes-keresztúri félnemesi udvartelkét 35 magyar forintért adja el Salamon Tamás- és Mihálynak. Balásnak két leánya volt, egyik Fodor Györgyné.
Tovább ez ág leszármazását nem ismerve, nézzük Bálint másik fiának Jánosnak ágát. Ennek két gyermeke volt: István és Katalin némai Balynth Benedek neje. Istvánról a már emlitett adatokon kivül tudjuk, hogy 1590-ben Veszprém vármegye esküdtje (Jurassora) volt. Első nejétől Lőrinthe (vagy Lőrincze) Orsolyától a táblázaton látható négy; – második nejétől Poczmány Annától János nevü fia maradt, kinek utódait nem tudni. Istvánnak első nejétőli négy gyermeke közül
Mihály alapita családot. Első nejétől Pirithy Zsuzsannától fia Boldizsár korán elhalhatott, mert második nejétől Burián Zsuzsannától ismét lőn fia Boldizsár nevü, ki 1639-ben a győri várőrség lovasainak egyike volt. Ennek három nővérét is a táblázat mutatja, közülök Orsolya Högyészi Ferenczné többször Erzsébetnek is iratik.
Bálint harmadik fiától Ambrustól a harmadik ág vette eredetét. Fiai közül Mártonnak fia István volt, kitől jőnek le – ugy látszik – a most élő Eneseyek.
A család leszármazását tovább teljes bizonyossággal lehozni nem tudván, közlenünk kell még azon adatokat, miket a családnak egyik tudós tagja Enessey György * a mult század végén egy a család kezein lévő „Conspectus Jurium possessionis Curialis Enesse, elaboratus et enucleatus per Georgium filium Ladislai condam Enesey“ czimü kéziratban előad *. E szerint a fölebbi táblázaton álló Mihálynak Pirithy Zsuzsannától származott fia Boldizsár * ily családot alapitott:
Boldizsár 1610–1616 (Kecző Orsolya); István 1646. (Deák Krisztina); Péter 1653. (Kozáry Judit); Erzse (Pérei Márton); Magdolna (1. Böröttye István. 2. Vitai Bolla Balás); István 1686. Győrben várkatona. (Szili Zsuzsa)

Az e táblán állók közül Enesey Péter 1653-ban az enesei udvartelki pusztán lévő „Kotló“ előtt „réth“ nevü kaszalója egy részét, ugy „Ponárszegh“-nek nevezett egy erdőrészt, s hat hold szántóföldét Pesty György és neje Berkes Erzsébetnek zálog-czimmel a visszaváltás idejeig használandót harmincz tallérért átadja *. Ugyan ez évben budai török fogságából kiszabadulván, maga és neje Kozáry Judit nevében ellentmond, hogy nejének fivére nemes Kozáry Gergely az ő és saját nejét illető javakat más vérbelieknek elzálogositotta vagy netalán elörökitette.
Az Eneseyek mai nemzedéke Istvántól jő le, ki 1680-ban élt, ki ugy látszik Bálintnak fia János ágából eredett *, és mint a két előbbi nemzékrend mutatja, Mihálynak Boldizsár fiátóli unokája volt. Nevezett István igy alkota családfát:
Enesey István 1680. (Vépy Ilona utóbb Bokány István neje); István győri lovas alhadnagy. † 1745. dec. 21. kora 68. (1. Palásthy Éva 1699. 2. Vidos Klára † 1746. kora 47. évében.; Rozina (Győry Péter); Ilona (Pethő György); Mária (Csereti Mihály ev. lelkész); Imre † 1777. kora 83. (Torkos Krisztina); Zsigmond † 1735. (1. Thulmon Krisztina. 2. Gergye Magdolna); 1-től Rozina † 1781. (Káldy János) †; 2-tól Gábor † 1755. 21 éves. †; Sándor † 1755. (mesterházi Nagy Erzse utóbb Enesey Józsefné); Zsuzsa (Zsigárdi János); Imre † 1771.; Anna (Székely László); Róza; 1-től György (Esterházy hg. ügyvéde † 1755. Fabriczi Anna); Éva † 1771. (Torkos István); Krisztina (Dukai Takács Márton); 2-tól Kata (Patsay János); Róza (Miskey Dani) † 1752. oct. 29.; László † 1777. aug. 19. 53 éves. (1. Ostfy Kata. 2. mesterházi Nagy Julia); Bora (Fabriczi Ádám) Szileziában.; József cs. kir. kapit. † 1784. (m. Nagy Erzse); Erzse † 1795. (Horváth Mih.); Mária (Pottyondy Ádám); János nőtlen † 1772. 36 éves k.; György az iró. (Káldy Judit); József (Mesterházy Zsuzsa); Zsuzsa (Mankóbüki Horváth István); Judit; István; Kálmán

A táblázat élén álló István 1680-ban Győr várőrségi alhadnagy; meghalt 1702-ben. Neje Vépi Ilonától, ki utóbb Bokány Istvánhoz ment nőül, gyermekei:
Imre Győr megyei táblabiró, meghalt 1777-ki febr. 2-án, kora 83-dik évében. Torkos Krisztinátóli gyermekei közül Sándor meghalt atyja előtt 1755-ben. Hitvese mesterházi Nagy Erzse utóbb Enesey József neje lőn.
Zsigmond (szintén Istvánnak Vépi Ilonától fia) megh. 1735. Első neje Thulmon Krisztina; a második Gergye Magdolna, ki később Scháli Istvánnal kelt egybe. Mindkét nejétől egy-egy leánya maradt.
István (Istvánnak Vépi Ilonától fia) győri alhadnagy volt; meghalt 1745-ki dec. 21-én, kora 68-dik évében. Első nejétől az Uraj-Ujfaluból való Palásty Évától három, (György, Éva, Krisztina), második nejétől nagykoltai Vidos Klárától, kivel 1715-ben kelt egybe, és ki 1746-ban kora 47-dik évében halt meg, hét gyermeke született. Ezek közül
György herczeg Esterházy ügyvéde volt. Mivel Kis-Hont megyébe költözött, 1732-ben Győr vármegyétől nemességéről bizonyitványt vett ki. Meghalt 1755-ki aug. 10-én. Bradnói Fabriczi Anna Máriától egy fia János nőtlenül halt meg 1772-ben, kora 36. évében.
József (Istvánnak fia) cs. kir. kapitány volt a Graeven ezredben. Meghalt 1784-ki dec. 17-én, kora 54-dik évében gyermektelenül. Neje Enesey Sándorné született mesterházi Nagy Erzsébet volt.
László (Istvánnak fia Vidos Klárától) meghalt 1777-ki aug. 19-én, kora 53. évében. Első neje Ostfy Katalin, második Mesterházy Julianna, ki 1792-ki mart. 20-án, kora 68-dik évében halt meg. Ettől született fia
György az iró, kinek ivadékát a táblázaton láthatjuk.
A család czimere kék mezőben zöld tér fölött fehér lovon nyargaló, vörös magyar ruhás, sárga csizmás, kalpagos vitéz, kivont karddal. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan öltözetü gyalog vitéz emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös *.
A család Görsöni előnévvel is él, igy irta magát 1604-ben Veszprém vármegye szolgabirája görsöni Enesey István.





← Endres család.
Engel család. →

Ricsika- tanya - egykori Vitay/ Vitai -birtok gyűjtő: Lövey-Varga Éva

Ricsika- tanya - egykori Vitay/ Vitai -birtok 

Forráshely: https://www.termalfurdo.hu/latnivalo/ricsikai-erdo-249

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

Az árnyas gyöngyvirágos, gyertyános tölgyes Ricsikai erdő szép tanújele az ezerarcú, folyókkal átszőtt, végeláthatatlan mocsarakkal és erdőségekkel teli Felső-Tisza-Vidéknek.
A Szabolcsban elhelyezkedő Tornyospálcán évtizedekre visszamenőleg nagyon sok olyan gyermekkel találkozunk, aki felismeri az ölyvöt, a gőtét vagy a tőzikét. A települést a 14. századi feljegyzésekben említették először, de a honfoglalás előtt valószínűleg szlávok éltek a területen. A környéket fák és bokrok szegélyezik, a falut pedig a hatalmas Ricsikai-erdő fogja közre. Ennek közepén találjuk a László-tanyát, amely a környék igazi kincses doboza és az itteni gyermekek egyik legkedveltebb helye. Az itt tett látogatásunk alkalmával bukkanhatunk a diófákkal beültetett tisztásra és a mögötte elhelyezkedő famatuzsálemre, melynek hatalmas, göcsörtös törzse egy régen kihalt furcsa ősállatra emlékeztet.



--------------

Sajnos egyelőre csak ennyit találtam meg nagymamám születési helyeként, semmi más adatot nem tudok, és nagyon kicsi voltam, amikor ott jártam. 

HA jól tudom a Sándor ága vette meg a területe a csaláfának, és semmi más adatom nincs róla, néhány emléken kívül. Remélem, hogy kicsit több adatot is fogok még a későbbiekben találni, és tudok majd nyilvánosan is adni, amint néhány más adat a helyére kerül, a sok adatcsere után, amit hivatalosan elkövettek. 

Dr. Visy Zsolt nyilvános adatai - Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

Prof. Visy Zsolt


Prof. Visy Zsolt
professor emeritus
az MTA doktora/Dsc


doktori program vezetője
Történettudományi Intézet›Régészet Tanszék
Iroda: M 06
Telefonmellék: 72/503 600/23524
E-mail cím: visy.zsolt@pte.hu

forrás: https://btk.pte.hu/visy_zsolt

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

Visy Zsolt[bevezető szerkesztése]



A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Visy Zsolt
Született 1944. május 23. (76 éves)
Szeged
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

régész
egyetemi tanár
muzeológus
Tisztség

dékánhelyettes (Pécsi Tudományegyetem, 1994–1996)
dékán (Pécsi Tudományegyetem, 1996–1998)
helyettes államtitkár (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 1998–2000)
kormánybiztos (Miniszterelnökség, 2016. június 1. – 2019. július 5.)
Iskolái

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (–1962)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967, latin, régészet)
Kitüntetései

díszpolgár (2009, Dunaújváros)
Rómer Flóris-emlékérem (2009)
a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2011)
[becsuk]Tudományos pályafutása
Szakterület

ókortudomány
régészet
Tudományos fokozat

doktorátus (1977)
A történelemtudományok kandidátusa (1995)
habilitáció (1998, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2002, történelem)
professor emeritus (2014, Pécsi Tudományegyetem)
Munkahelyek
Pécsi Tudományegyetem 1984–
Tudományos publikációk száma 372 (2019. július 13.)[1]



MTMT
MTA


Visy Zsolt (Szeged, 1944. május 23. –) magyar régész, muzeológus, az MTA doktora (2002), a Pécsi Tudományegyetem professor emiritusa. 1998–2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, 2016–2019 között a dunai limes világörökségi pályázatának miniszteri biztosa.[2]


Tartalomjegyzék
1Életpályája
2Tudományos pályafutása
2.1Kutatási területe
2.2Régészeti tevékenysége során a következő ásatásokat vezette
2.3Tagsága tudományos testületekben
3Kitüntetései
4Főbb publikációi
5Jegyzetek
6Források
Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban végezte. 1962–1967 között az ELTE BTK régészet–latin szakán tanult.[3] 1967–1983 között muzeológusként dolgozott a szentesi Koszta József Múzeumban, majd a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója.[3]

1984-től kezdett adjunktusként a régészeti kutatások mellett oktatói munkát a Pécsi Tudományegyetemen, 1995-től docens, 1998-tól egyetemi tanár.[3] 1994–1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, 1996–1998 között dékánja.[3] 1993–1998 között az Ókortörténeti Tanszék, 2003–2011 között a Régészeti Szeminárium, Régészeti Tanszék tanszékvezetője.[3]

1998–2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium kulturális helyettes államtitkára,[3] 2016. június 1-től Lázár János kinevezte a Miniszterelnökség[4] „a római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza” világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékébe történő jelölésével és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztosává. Megbízatása 2020. november 4-ig volt érvényben, mígnem Gulyás Gergely 2019. július 5-ei hatállyal vissza nem vonta megbízatását.[2]
Tudományos pályafutása[szerkesztés]
Kutatási területe[szerkesztés]
A Római Birodalom határvédelme
Antik technikatörténet
Ókeresztény régészet
Római epigrafika és katonai diplomák
Római hadtörténet
Régészeti tevékenysége során a következő ásatásokat vezette[szerkesztés]
1967-1981: Intercisa (Dunapentele)
1981-1983: Római fürdő Weißenburg
1972, 1987-2011: Lussonium, (Dunakömlőd)
1996-1998: Római villa Babarcon
2001-2002: Római fürdő és romkert Zülpich
2005-2006: Pécsi ókeresztény sírkamrák Pécs
2007: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén
Tagsága tudományos testületekben[szerkesztés]
Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1963-
Ókortudományi Társaság 1963- (1997-2003 alelnök, 2003-2006 főtitkár)
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottsága 1994- (2000-től elnök)
Magyar Világörökségi Bizottság ügyvezető elnöke 1998-2000
Deutsches Akademisches Institut levelező tagja 2002-
Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja 2002-
MTA Ókortörténeti Bizottság 2002-2005
Professzorok Batthyány Köre 2004- (2012-től kezdve a Pécsi Csoport elnöke)
Felsőoktatási Tudományos Tanács 2004-2007
Society of Antiquaries of London rendes tagja, FSA 2006-
Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke 2008-
ICAHM európai elnökhelyettese 2009-
European Association of Archaeologists
Aerial Archaeological Research Group
Verein zur Förderung der Christlichen Archäologie Österreichs
MTA Régészeti Bizottság 2012-
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke 2012-
UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke 2012-
Kitüntetései[szerkesztés]
Révay-díj (1978)
Széchenyi professzori ösztöndíj (1997–1998)
Pro urbe díj (Paks, 2007)
Ábel Jenő emlékérem (2008)
Dunaújváros díszpolgára (2009)
Rómer Flóris-emlékérem (2009)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2011)
Főbb publikációi[szerkesztés]
Visy Zsolt, Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia / The Seuso Treasure and Pannonia. PTE Régészet Tanszék, Pécs, 2013, ISBN 9789638939449
The Ripa Pannonica in Hungary., Budapest, 339 p. (2007) (magyarul megj.: 2003)
Intercisa. Dunaújváros a római korban. (magyarul, angolul és oroszul)., Corvina, Budapest, 94 p.
Die Wagendarstellungen der pannonischen Grabsteine., Pécs, 190 p. (német) 1993
Archäologische Forschungen an der östlichen Grenze von Dacia superior., Ex officina… Studia in honorem Dénes Gabler. Győr, pp. 587–598 (német), 2009
The Mapping of the South Western Limes of Dacia., The Army and Frontiers of Rome, Journal of Roman Archaeology, Portsmouth, Rhode Island, pp. 115–126 (angol) 2009
Praesidia et burgi in the early Roman Empire., Limes XX. Gladius, Anejos 13, pp. 59–66 (angol) 2008
Megjegyzések a segédcsapatok daciai diszlokációjához., Pécsi történeti katedra. Pécs, pp. 71–90 (magyar) 2007
Neuere Untersuchungen von Hilfstruppen römischer Auxiliardiplome., Militärdiplome. Stuttgart, pp. 247–265 (német) 2003
Wagen und Wagenteile., Die Alamannenbeute aus dem Rhein bei Neupotz. RGM Monographien 34,1-4. Mainz, 283 p. (német) 1984
Regelmäßigkeiten in der Entlassung der Auxiliarsoldaten aufgrund der Militärdiplome., Acta Arch.Hung 36,, pp. 53–72 (német) 1977
'Ripam omnem quaesivit'. Ünnepi tanulmányok prof. Visy Zsolt 65. születésnapjára tanítványaitól; PTE BTK–Városi Múzeum, Pécs–Paks, 2009 (Specimina nova dissertationum ex Institutio Historiae Antiquae et Archaeologiae Universitatis Quinqueecclesiensis Supplementum)
David J. Breeze–Sonja Jilek–Andreas Thiel: A Római Birodalom határai / Visy Zsolt: A római limes Magyarországon; 2. jav. kiad.; PTE Régészet Tanszék, Pécs, 2009
A Danube Limes Program régészeti kutatásai 2008 és 2011 között. Jelentés a Danube Limes UNESCO World Heritage Site pályázat keretében a PTE BTK Régészet Tanszékének kutatócsoportja által végzett kutatásokról; szerk. Visy Zsolt; PTE Régészet Tanszék, Pécs, 2011
A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban; szerk. Visy Zsolt; Zrínyi Média, Budapest, 2011
A Római Birodalom limese. Pannonia határa mint világörökségi helyszín. A Danube Limes program kiállítása; Danube Limes Programme, Pécs, 2011
Rómaiak a Dunánál. A Ripa Pannonica Magyarországon, mint világörökségi helyszín; szerk. Visy Zsolt; Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszéke, Pécs, 2011
Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből; szerk. Sófalvi András, Visy Zsolt; Pro Énlaka Alapítvány–Haáz Rezső Múzeum, Énlaka–Székelyudvarhely, 2012 (Énlaka konferenciák)
Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Visy Zsolt publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. július 13. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
↑ Ugrás ehhez:a b Menesztették a világörökségi pályázat miniszteri biztosát. Heti Világgazdaság, 2019. július 12. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
↑ Ugrás ehhez:a b c d e f Visy Zsolt szakmai önéletrajza. PTE BTKRégészeti Tanszék. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
↑ Hat új miniszteri biztosunk lett. Index.hu, 2016. június 9. (Hozzáférés: 2019. július 13.)

Források[szerkesztés]
Visy Zsolt publikációi - University of Pécs, regeszet.btk.pte.hu
Visy Zsolt - Ki kicsoda a magyar régészetben, kikicsoda.regeszet.org.hu
Megbántódott a Római Birodalom határát felügyelő miniszteri biztos, index.hu
Könyvbemutató – “A Seuso kincs és Pannonia”, regeszet.org.hu

Nemzetközi katalógusok

WorldCat
VIAF: 49632217
PIM: PIM124526
MTMT: 10010943
LCCN: n84211090
ISNI: 0000 0001 0899 6584
GND: 1026631106
SUDOC: 057478082
NKCS: jcu2014802579
BNF: cb13090535g



Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Kategória:
Magyar régészek
Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók
Szegediek
1944-ben született személyek
Élő személyek
Magyar professor emeritusok
Magyar muzeológusok
Dunaújváros díszpolgárai

forráshely: https://hu.wikipedia.org/wiki/Visy_Zsolt

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

---

PROF. DR. VISY ZSOLT DSC




Prof. Dr. Visy Zsolt DSc

professor emeritus



visy.zsolt[kukac]pte.hu



MTMT publikációs lista

Academia.edu



VÉGZETTSÉG

2002 MTA (történelemtudomány) doktora

1998 habilitálás, ELTE. Disszertáció: A ripa Pannonica Magyarországon

1995 történelemtudomány kandidátusa. Disszertáció: A római császárkori kocsi. Tipológiai és történeti tanulmányok

1977 egyetemi doktorátus. Disszertáció: Adatok a Duna-vidéki provinciák Domitianus-kori történetéhez (81-85)

1967 diploma: ELTE régészet-latin szak



MUNKAHELYEK

2014- PTE BTK TTI Régészet Tanszék professor emeritus

2004- Pécsi Légirégészeti Téka vezetője

2003-2011 a Régészeti Szeminárium, majd Régészet Tanszék vezetője

1998-2000 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, kulturális helyettes államtitkár

1984- Janus Pannonius Tudományegyetem/Pécsi Tudományegyetem, Pécs:

1984-1995 egyetemi adjunktus

1995-1998 egyetemi docens

1998- egyetemi tanár

1994-1996 dékánhelyettes

1996-1998 dékán

1993-1998 tanszékvezető

1981-1983 – Képzőművészeti Kivitelező Vállalat

1967-1983 – muzeológus (igazgató): Intercisa Múzeum, Dunaújváros; Koszta József Múzum, Szentes.



KUTATÁSI TERÜLETEK

Római provinciális régészet és császárkori történet. Római határvédelem, csapattörténet, romanizáció, epigrafika, technikatörténet, római fürdők, a dákok története és régészete, légi régészet, műemlékvédelem.

A légi régészethez kapcsolódóan: Légi régészeti gyűjtemény és kutatóműhely 1994-től. Pécsi Légirégészeti Téka néven 2004-től országos gyűjtőkörű közérdekű gyűjtemény a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének Régészet Tanszéke mellett.



OKTATÁS

Ókortörténet, Róma története, Pannonia és a provinciák története-régészete, általános régészet, latin. – A résztvevők a történelem szak, a régészeti specializáció (1987-2007) és a régészet szak (2004-) hallgatói, 2006-tól a történelem alapszak régészet szakirányának hallgatói. Számos diploma-konzultáció, több PhD témavezetés.

2010 – az akkreditált MA régészet szak kidolgozása és oktatása, a szakirány oktatásának vezetése.

2008 – Örökségmenedzser szakirányú továbbképzési szak megalapítása és megindítása a PTE TTK Földrajzi Intézetével közösen

2006 – az akkreditált BA történelem alapszak régészet szakirányának kidolgozása és oktatása, a szakirány oktatásának vezetése.

2003 – a régészet szak ideiglenes akkreditálása, aminek alapján a 2004/2005 őszi szemeszterétől kezdve a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszék Régészeti Szemináriuma keretén belül megindult a régészet nappali szak oktatása.

2001-tól kezdve a PTE Multidiszciplináris Doktori Iskoláján belül az Ókori Program megszervezése és vezetése.

1998, 2008: vendégtanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán (Kolozsvár): ókortörténet, régészet.

1992-1998 – Pázmány Péter Katolikus Egyetem (másodállás): ókortörténet

1990-1997: Bolyai Akadémia, Nagyvárad: nyári továbbképző történelemtanároknak

1987-től rendszeres oktatás a PTE angol nyelvű programjában vendéghallgatóknak (Erasmus és más programok)



SZAKMAI TAPASZTALATOK, PROJEKTEK

Fontosabb ásatások:

2007- Dacia keleti limese vonalában légirégészeti kutatások

2005-2006: Ókeresztény temető, Pécs

2001-2002: római fürdő és városfal, középkori kolostor, Zülpich (NSzK)

1996-1998: római villa, Babarc

1972; 1987-: Dunakömlőd, Lussonium

1981-1983: római fürdő, Weißenburg (NSzK)

1967-1981: Intercisa castelluma, polgári települése és temetője, Dunaújváros

Fontosabb műemléki munkák:

2007- későrómai erőd északi kapuja, Dunakömlőd (Lussonium)

2003: Római erődök részlete: Dunaújváros (Intercisa), Dunakömlőd (Lussonium)

2001-től – római fürdő és városfal, középkori kolostor, Zülpich

1993: Római fürdő, Übach-Palenberg

1991: Római műhely medencéje, Epfach

1987: Római fürdő, Kempten; római ételszárító, Seebruck

1981-1983: Római fürdő, Weiβenburg

1974 – római lakóépület, Dunaújváros (Intercisa)

ICOMOS-tevékenység:

2008-2011 Pannonia magyarországi limese világörökségi pályázat szakmai felelőse (kutatás, limes-adatbázis, dokumentálás, kiadványok, kiállítás).

2006 A verespataki bányaberuházás környezetvédelmi tanulmánya kulturális fejezetének véleményezése.

2003- A Frontiers of the Roman Empire világörökségi helyszín bővítésén dolgozó Pozsonyi Csoport alapító tagja.

2002- Részvétel az ICOMOS (International Council of Monuments and Sites) közgyűléseinek a munkájában.

2001- Részvétel az ICAHM (International Scientific Committee of Archaeological Heritage Management) nemzetközi tanácskozó testületének a munkájában.

2000- A Régészeti Emlékhelyek Szakbizottsága keretében évente átlagosan két konferencia szervezése

ICOMOS-szakértőként világörökségi pályázatok véleményezése



KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS

2008- A Római Birodalom limese – Pannonia határa mint világörökségi helyszín. BTM Aquincumi Múzeum (vándorkiállítás)

2007 Roşia Montana / Verespatak múltja, jelene, jövője képekben (társszerző). (Vándorkiállítás magyar és angol változatban)

2003 Katonai építészet Pannoniában. Janus Pannonius Múzeum, Pécs

2003 Újabb kutatások Lussoniumban. Városi Múzeum, Paks.

2000 Augustustól Attiláig. Pannonia régészete (társszerzőkkel): Konstanz, Heidelberg, Aalen.

1997 A légi régészet Közép-Európában. (nemzetközi rendezés és bemutatás: Prága, Pécs, Drezda, Berlin, Dunaújváros, Kaposvár, Keszthely, Nyíregyháza, Kolozsvár, Marosvásárhely)

1995 A Paksi Múzeum állandó kiállítása (római kor)

1991 Instrumenta inscripta Latina. Janus Pannonius Múzeum, Pécs (külföldön is: Aquileia, Brugg, Passau, Wells, Klagenfurt, Graz).

1976 - Az Intercisa Múzeum állandó kiállítása (kezdetektől a honfoglalás koráig)

1976 Római limeserődítmények légifelvételeken, Intercisa Múzeum (Uitz Galéria), Dunaújváros

1972 Numizmatikai kiállítás a kezdetektől napjainkig. Intercisa Múzeum, Dunaújváros

1967: Intercisa kereskedelme. Dunaújvárosi Múzeum



KONFERENCIASZERVEZÉS

2011 Corpus limitis imperii Romani UAI-program megalapítása és első konferenciája

2011 CEUR Limes-program zárókonferenciája.

2009; 2011 A II. és III. Énlaka konferencia szervezése a Székelység kultúrája tárgyában

2007 Énlaka kultúrája. A konferencia szervezője.

2003 XIX. Nemzetközi Limeskongresszus, Pécs. A Szervezőbizottság elnöke.

2002 A régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. PTE, Pécs.

1998 Aerial Archaeology Workshop, JPTE, Pécs

1998 Dacia és Pannonia kapcsolata, Dacia nyugati határa, JPTE, Pécs

1996 Aerial Archaeology Training Workshop, Ságvár – Balatonkiliti (O. Braasch-sal)

1993 The connections between Pannonia and the Barbaricum. JPTE, Pécs

1991 Instrumenta inscripta Latina, JPTE, Pécs (M. Hainzmannal)



ÖSZTÖNDÍJAK, DÍJAK

Magyar Köztársaság tiszti keresztje 2011

Rómer Flóris emlékérem 2009

Dunaújváros díszpolgára 2009

Ábel Jenő emlékérem 2008

Pro urbe díj, Paks 2007

Széchenyi professzori ösztöndíj 1997-1998

Révay-díj 1978



TUDOMÁNYOS TESTÜLETI TAGSÁGOK

Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja

MTA Régészeti Bizottság 2012-

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke 2012-

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke 2012-

ICAHM európai elnökhelyettese 2009-

Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke 2008-

Society of Antiquaries of London rendes tagja 2006-

Professzorok Batthyány Köre 2004- (2012-től kezdve a Pécsi Csoport elnöke)

Felsőoktatási Tudományos Tanács 2004-2007

Deutsches Akademisches Institut levelező tagja 2002-

Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja 2002-

MTA Ókortörténeti Bizottság 2002-2005

Magyar Világörökségi Bizottság ügyvezető elnöke 1998-2000

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottsága 1994- (2000-től elnök)

Ókortudományi Társaság 1963- (1997-2003 alelnök, 2003-2006 főtitkár)

Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1963-

European Association of Archaeologists

Aerial Archaeological Research Group

Verein zur Förderung der Christlichen Archäologie Österreichs

Forráshely: https://regeszet.btk.pte.hu/hu/tartalom/prof_dr_visy_zsolt_dsc

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

Vitay-család - néveredet Gyűjtötte Lövey Varga Éva

Nemesvita Veszprém megye délnyugati sarkában, a Tapolcai medence nyugati szélén egy csendes, védett völgyben található. Nyugatról és Északról a keszthelyi hegység védi a szelektől. Tipikus hegyvidéki település, kanyargó utcákkal. Az idelátogató vendégek, óriási élményről mesélnek esti séta után.

Télen beleolvad a havas domboldalba, a világító ablakok jelzik létét. Tavasszal a zöldbe boruló természet rejti el aprócska házait és csak a lombkorona között felragyogó fehér kémények jelzik körvonalait.

Nemesvitának lelke van s érezhető, nyugodt lüktetése, mely egyben a tájé: az erdős hegyoldalé, a vízmosásoké, a szurdokoké, a szőlőké és a meredek utcáké. A régi parasztporták, feszületek, vén fák megőrizték a múltat – ahogy a Balaton-felvidék ősi települései.

Balaton-felvidéki borvidék része Nemesvita. Kitűnő borokat készítenek gazdáink. Az itt készített borok nemzetközi versenyeken még Bordeauxban is bizonyították, különleges adottságunkat, valamint gazdáink hozzáértését, szorgalmát.

Páratlan, egyedi panoráma fogadja a község határában sétáló vendégeket. Tapolcai medence nyugati széléről elénk táruló látvány, az itt látható tanúhegyek – Csobánc, Badacsony, Szent György-hegy, Gulácsi hegy, Szigliget – a túlsó parton látható Fonyód feledhetetlen.

Amellett, hogy településünk őrzi a régi korok emlékeit korszerű szálláshelyek várják az ide látogatókat.

Bízom benne, hogy honlapunk segítségével felkeltettük az Ön érdeklődését és személyesen köszönthetjük Nemesvitán, ahol kellemes és tartalmas időtöltés, béke, nyugalom és csend, a hegy finom nedűje és vitai emberek kedvessége várja.

Tisztelettel: Csali János polgármester

Forráshely:

https://nemesvita.hu/

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

----------------------------------------

Nemesvita



A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Nemesvita



Nemesvita címere
Nemesvita zászlaja

Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Csali János Ferenc (független)[1]
Irányítószám 8311
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 295 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 33,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése



Nemesvita
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 17″, k. h. 17° 22′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 17″, k. h. 17° 22′ 04″térkép ▼



Nemesvita
Pozíció Veszprém megye térképén
Nemesvita weboldala


A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesvita témájú médiaállományokat.


Nemesvita község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.


Tartalomjegyzék
1Fekvése
2Története
3Közélete
3.1Polgármesterei
4Népesség
5Nevezetességei
6Képgaléria
7Jegyzetek
8További információk
Fekvése[szerkesztés]

Nemesvita a Tapolcai-medence nyugati határán, a Keszthelyi-fennsík keleti szélénél, a Balatontól északra, kb. 2 km-re fekszik. Szomszéd települések: Balatonederics, Lesencefalu, Lesencetomaj; a legközelebbi város Tapolca kb. 9 km.

Története

Nemesvita a Keszthelyi-fennsík egy erdőkkel határolt völgyében fekszik, a 84-es főútról az egyedülálló jegenyesorú úton közelíthető meg.

A jelenlegi települést először az 1209-ben kelt oklevelek említik. A római katolikus templom első említése 1333-ból való, késő barokk formáját 1788-ban nyerte el.

A község fő vonzerejét festői fekvése, a Balatonra és a Tapolcai-medencére tekintő csodálatos panorámája, valamint borospincéi és nyugalmat árasztó népi lakóházai adják.

A 13. század elején a Tornai nemzetségbeli Tiba birtokában volt. A település régi zalai egyházas hely volt. Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái.

Vita a tatárdúlás (1241) előtt a völgyön kívül is terjeszkedett, egészen a törekpusztai határig. A település földesura után nevezték Töreknek, a 13. század végén ott is épül templom , ezért a puszta másik neve még 1514-ben is Egyházastörek.

Vita legfőbb jövedelemforrása kezdettől fogva a szőlőtermesztés – borkészítés volt. Szőlőit egy adás-vétel kapcsán már 1216-ban oklevél említi. A tatárok elvonulása után a falu elhelyezkedésére nézve bizonyos, hogy lakói egy része a síkon maradt, mások felköltöztek a szurdokba – vagy elhagyott régi házaikba vagy az új, védhetőbb helyekre. Érdekes hogy vita 1080 után 1209-ben is oklevélben szerepel, míg a szomszéd Törek csak 1260-ban egy birtokperben, majd 1262-ben annak kapcsán, hogy lakói a tatárok elől más vidékre menekültek. A falu ősiségének legfőbb bizonyítéka az eredetileg román stílusú templom, ami jóval a tatárjárás előtt épült. Alatti és körülötte település kellett legyen, tehát Vitai mai helye legkésőbb a templomépítést megelőző évtizedekre, a 12. század elejére, közepére datálható.

Egy kutató, Petneházyné Mály Bice szerint a vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templom a keletkezéséről szinte mesél: vagyis Árpád-kori eredetéről és a templomosok építészetéről. Bár Kurbély György veszprémi püspök szerint régi parókiáját a ciszterciták emelték, mintegy 600 évvel ezelőtt. E tényállítás azon alapul, hogy a kutató felfedezte a stílusukra jellemző egyenes záródású szentélyt, nem gondolva a megoldást korábban alkalmazó templomosokra és johannitákra. E megfogalmazás azonban lehet szándékos ferdítés, hiszen a templomosok emlékét 1816-ban még hallgatásba fullasztották. Vita a templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezhetett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, úgy ahogy a felette kőfallal övezett lovagházat ( a mai plébánia helyén) A templom északkeleti tájolású, Szent István tiszteletére szentelték, mert mind a templomosok, mind a johanniták ha nem Jézus életével összefüggően, akkor magyar szent nevére keresztelték templomaikat. Az épület egyhajós, a szentély egyenes záródású, mennyezete cseh boltozatú. A hajó a toronyhoz lett csatolva, mely megoldást faluhelyen kizárólag a templomosok alkalmazták a 12. században. A vitai templom kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak. A hajó és a szentély szélessége megegyezik, ami a kora gótikára vall., ugyanis a templomosok, sorsukat nem sejtve, mindenkor a jövőért munkálkodtak. A szentély egyenes záródása – mint említve volt- ugyancsak az egyházi lovagrendekre jellemző. A fal síkjából csak a pillérek ugranak ki, melyekben a mennyezet hevederei futnak. Érdekes, hogy a hajó második, kisebb hevedere után a szentély íve következik, mintha a szentélynek kettős diadalíve volna. Maga az apszis a hajó padlószintjénél mindenkor egy lépcsővel magasabban van, itt is így volt, mit át nem alakították. A szentélyből nyílik a sekrestye. Régen innen lehetett a vastag pillérkötegen át a falba vágott lépcsőn feljutni a szószékre, melyet elbontottak. A templom bejáratával szemben az ajtó fölött látható az építtető lovag címere: Rózsa alakú keretbe foglalt csúcsos pajzsban haránt úgynevezett címergerendával elválasztva két medve, vagy vadkanfő. A címer fölött szembeötlő a torony két eredeti késő román, illetve kora gótikus tölcsérablaka. Szinte kiáltanak a 12. század végi stílusjegyek. B ár az ablakok mérete az akkoriban épült hazaiakénál nagyobb, jóval nagyobb a templom is.

A templom védőszentjeinek neve (Szent András és Benedek) csak 1725 óta ismert. Szentté avatásukra Gellértet megelőzve 1083-ban került sor. Az 1778-as átépítés után Szent István nevére szentelték fel.

Mivel Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita fíliái (leányegyházai) s Vita az egyetlen, melynek működő plébániája van. A mai plébánia épület volt a lovagház. Fekvése, tájolása egyértelműen a templomosokra vall. A templomnál magasabban helyezkedik el, s a szurdokra és a templom épültére néz. Földszintes volt, erős kőfallal körülvéve, melynek ma már csak egy kis darabja ál. Az eredeti lovagház L. alakú lehetett. Kútja, illetve ciszternája ma is megvan. A ház mögött állt a méretes istálló, melyre szükség is volt, mert minden lovag három emberrel, ugyanannyi lóval rendelkezett, s a csatlósoknak is volt lovuk. . Az istállófal azért ép részben ma is, mert a köveket hidegoltású mésszel kötötték meg, ami em porlik és nem reped, így a nép az idők során nem igen tudta elhordani. Ezért állnak Európa szerte és a szentföldön a templomosok 800 éves várai és rendházai, melyeken alig fogott az időt. Itt Vitán is kevesen tartózkodhattak, állandóan úton lévén, egyházi vagy királyi küldetésben. A Rend nem csak a keresztes hadjáratok leghatékonyabb alakulata volt, tagjait a királyok és fejedelmek belviszályaikba és nye3lvtduásuk miatt diplomáciai alkuikba is bevonták. Ahol megtelepedtek, helytálltak, így Magyarországon is., ezért jutalmazták őket az Árpád-háziak bőségesen, s ezért nem engedték a Kárpát-medencében a Jeruzsálemi Templomos Lovagrendet szétverni.

A 13. század közepén a vitaiak és a törekiek határaik miatt perbe keveredtek, ami azt jelenti, hogy a tatárjárás idején a két község önálló volt. 1260-ban végül a két település a birtokvitában egyezségre jutott. Ebben szerepet játszhatott a tatárdúlás keserves emléke, valamint feltehetően az is, hogy a vitaiak az országút mellől a szurdokba költöztek. A dúlást mindkét falu súlyosan megszenvedte. 1262-ben vitáról ismét okleveles említések történnek, hol villaként – falu, hol földként – terra, jegyezve, majd jódőre eltűnik a forrásokból, vagy megsemmisülnek a települést említő iratok. Legközelebbi írásos emlék Vitáról 1333-ra datálódik, amikor papja, Pál révén, aki abban az évben pápai tizedként 35, a következőben 30 széles dénárt fizetett. Tudott az is, hogy a tapolcai medence települései között Vita akkoriban a második adófizető volt, tehát igencsak jómódú lehetett. Vezető szerepére utal, hogy Györktől a lesencékig (Tomajig) és Vállusig a falvak a vitai plébánia fennhatósága alá tartoztak, ami minden bizonnyal az ide települt templomos lovagoknak köszönhető.
Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Eke Ferenc (független)[3]
1994–1998: Eke Ferenc (független)[4]
1998–2002: Eke Ferenc (független)[5]
2002–2006: Eke Ferenc (független)[6]
2006–2010: Eke Ferenc (független)[7]
2010–2014: Eke Ferenc (független)[8]
2015–2019: Csali János Ferenc (független)[9]
2019-től: Csali János Ferenc (független)[1]

A településen 2014. október 12-én, a rendes önkormányzati választás időpontjában nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a faluvezetői tisztségre egyetlen lakos sem jelentkezett.[10] A 2015. február 1-jén megtartott időközi választáson már három jelölt is indult, közülük a győztes az érvényesen leadott 221 szavazat több mint 3/4-ét szerezte meg.[9]

Népesség

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,3% románnak, 2,2% németnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,5%, református 3,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,8% (7,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

Nemesvitai Botanikus Kert és Kísérleti Erdő
Equital Lovasudvar Nemesvita

Képgaléria



A nemesvitai Cseresznyés






Jegyzetek

↑ Ugrás ehhez:a b Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)[halott link]
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
↑ Ugrás ehhez:a b Nemesvita települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 8. (Hozzáférés: 2020. április 1.)[halott link]
↑ Nemesvita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)[halott link]
↑ Nemesvita Helységnévtár

További információk
Európai borutak portál[halott link]
Nemesvita a Tourinfo.hu-n
Légifotók Nemesvitáról

Forráshely:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesvita

Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva