Keresés ebben a blogban

2019. december 16., hétfő

Lövey család címere - Wikipedia alapján Heraldikai rövidítésekkel

Idézem a Wikipedia szabad szótárt, a megfelelő hivatkozásaival. Mivel azért jogvédett anyagot ez is tartalmaz, és illedelmes feltüntetni azt.

"Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Leövey (olv. Lővei) család címerével foglalkozik.



A czímer egyszerű motivumaival, korrekt ábrázolásával és jó szerkezetével messze kiválik a XV. század jelképes és jelentéses czímerei közül és V. László czímerfestőjének becsületére válik. A természet világából vett két czímeralak, a holdsarló és a csillag, tudvalevőleg egy régi nemzetségünknek, a Huntpázmánoknak czímere; azonban a Leövey-család nem ennek sarjadéka. A czímert, legalább az oklevél szavai szerint, nem a czímerszerző kéri ebben a formában magának adatni, hanem azt a király adja a maga jószántából. Feltünő, hogy a festő az érezek használatát kerüli, arany helyett sárga szint alkalmaz, sőt még a sisakot is szürkés szinben festi.

A család már nemesi rangban volt akkor, mikor e czímert V. László királytól kapta. Leövey néven több régi családot ismerünk; az egyik, mely a hevesujvármegyei Lövőről írja nevét, már a XIV. század első felében virágzik; ez azonban nem az a Leövey-család, a mely 1453-ban czímert kap. A czímerszerző Leöveyek Szabolcsvármegyében voltak honosak, és a XV. század eleje óta szerepelnek oklevelekben.

A czímernyerők közt Leövey Benedek vált ki legjobban. Minden valószínűség szerint ugyanaz a Benedek ez, a kiről azt olvassuk, hogy 1466 november 25-én bosniai választott püspökké lett és hogy megerősítése után körűlbelűl 1484 derekáig viselte ez egyházi méltóságot.

A töredékes családi levéltárnak, mely 1335-ig visszamenőleg mindössze 33 darab mohácsi vész előtti oklevelet foglal magában, kétségtelenül legbecsesebb oklevele V. László király czímeradománya, melylyel e királytól eredő czímeresleveleink gyér száma nemcsak egygyel gyarapodik, hanem a mely czímerének egyszeri nemes szépsége által heraldikai emlékeinknek is egyik nagyérdekű darabja.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. "



Heraldikai rövidítések

"Heraldikai lexikon/Rövidítések
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Heraldikai lexikon
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez


Az ismert rövidítések mellett a Heraldikai lexikon a gyakran ismétlődő fogalmakat és könyvcímeket rövidítésekkel adja meg.
A nyelvek rövidítése[szerkesztés]

A Heraldikai lexikonban a nyelveket a Wikipédiában használt rövidítésekkel adjuk meg. Néhány fontosabb rövidítés alább látható. A többi nyelv rövidítésére az ISO 639 szabvány szerinti két vagy három betűs rövidítések használatosak, ezen a listán megtalálhatod őket.

cs – cseh
da – dán
de – német
en – angol
es – spanyol
fr – francia
hu – magyar
hu.de – magyarországi német
hu.la – magyarországi latin
it – olasz
la – latin
nl – holland
pl – lengyel
pt – portugál
r.hu – régi magyar
r.de – régi német
ru – orosz
sk – szlovák
sv – svéd
Általános és speciális rövidítések[szerkesztés]

† – meghalt (életrajzi adatoknál)
A – A szekció (OL Budapest, a Magyar Kancellária Levéltára)
Aa. – acta
Bp. – Budapest
br. – báró
C – C szekció (OL Budapest, a Helytartótanácsi Levéltár fondjai; a nemességi ügyeket tartalmazó Acta nobilium: C 30)
c., cca – circa
Cat. – catalogus
cs. – család
DL – diplomatikai levéltár (OL, Budapest) (Mohács előtti gyűjtemény)
e. – előtt
é. n. – év nélkül
évf. – évfolyam
F – F szekció (OL Budapest, az erdélyi országos kormányhatóságok anyaga)
fasc. – fasciculus, -i
fej. – fejedelem
fol. – folio
gr. – gróf
h. n. – hely nélkül
hg. – herceg
i. h. – idézett helyen (loco citato)
i. m. – idézett műben
k. – körül (circa)
kir. – király
l. – lap (pagina)
ld. – lásd
lt. – levéltár
megj. – megjegyzés
nfej. – nagyfejedelem
nhg. – nagyherceg, nagyhercegség
no., nr. – numerus
nob. – nobilis
o. – oldal
okl. – oklevél
OL – Magyar Országos Levéltár, Budapest
olv. – olvasd
P – P szekció (OL Budapest, családok, testületek és intézmények levéltára)
p. – pagina
pag. – pagus
pl. – például
r – recto (a kódex pergamenlapjának előoldala)
R – R szekció (OL Budapest, az 1526 utáni gyűjtemény)
Rep. – repertórium
sz. – szám
sz. – született (életrajzi adatoknál)
u. – után
uo. – ugyanott
v – verso (a kódex pergamenlapjának hátoldala)
vö. – vesd össze (confer)
Könyvek és folyóiratok rövidítése[szerkesztés]
Rövidítés Teljes címleírás
Alapi Alapi Gyula: Komáromvármegye nemes családai. Komárom: Spitzer. 1911.
Áldásy ÁLDÁSY Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czimereslevelei I–VIII. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek) MNM Kvt. (I–II.) – Áldásy József (III–VIII.), Budapest, 1904–1942.
Áldásy 1923 Áldásy Antal: Címertan. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1923. reprint: Máriabesnyő-Gödöllő, 2008.
Angyel 1994 Angyel Miklós: Udvard nevezetességei. Pozsony: Madách-Posonium. 1994. ISBN 80-7089-221-8 Elektronikus megjelenítés: ÖKOEK Szerkesztőség, 2008
Anjoukori okmánytár Anjoukori okmánytár. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula et al. Budapest: MTA. 1878–1920.
Apor Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Budapest: (kiadó nélkül). 1987. Eredeti kiadás: 1736
Baán, 1940 Baán Kálmán: Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek). Magyar Családtörténeti Szemle, 6.5 (1940.) 972-40
Baranyai Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Budapest, 1926.
Bárczay Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve müszótárral. Budapest: MTA. 1897.
Barna-Sümeghy Barna János – Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Repr. kiad. Budapest: Heraldika. 1998. ISBN 963-85853-2-3 Eredeti kiadása: Makó: Gaál Ny., 1913
Balogh, 1884 Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: (kiadó nélkül). 1884.
Balogh 1894 Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. kiad. pótlékkal. Szombathely: (kiadó nélkül). 1894.
Barics/Lambach Barics Adalbert: A' magyar királyok' és királynék' koronáztatásoknak inneplése, melylynek szokott szer-tartásait Német nyelven le-írta és közre botsátotta N. Nemzetes Barits Albert, a' Törvénynek Tudósda, és a' Pesti. Királyi, Tudomány' Mindenese benn, ugyan azon, Törvénynek Tanítója. Magyarra fordította Lambach Elek, Kegyes Iskola-béli Pap, és a' Pesti Iskolákbann a' Szelídebb Tudományoknak Tanítójok. Pest, 1790.[1]
Baross Baross Károly: Magyarország földbirtokosai: Az összes 100 holdnál többet bíró magyar birtokosok névsora a tulajdonukban levö földterületek mívelési ágak szerinti feltüntetésével. Budapest: Hungária. 1893.
Bedingfeld Henry Bedingfeld – Peter Gwynn-Jones: Címertan. Budapest: Maecenas. 1994. ISBN 963-8469-09-9
Benke A magyar bányászat évezredes története. III. kötet. Főszerk. Benke István. Budapest: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 2001. ISBN 963-9038-14-8
Bertényi, 1993 Bertényi Iván: Új magyar címertan. Budapest: Maecenas. 1993.
Bp. enc. Budapest enciklopédia. Főszerk. Tóth Endréné. Budapest: Corvina. 1981. ISBN 963-13-1248-8
Bev. tört. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Egyetemi jegyzet. 5., változatlan kiad. Budapest: Tankönyvk. 1988.
Boroviczény Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről. Orvostörténeti Közlemények (Comm. de Hist. Artis Med.) 1991-1992. 7-48.[2][3]
Borovszky Borovszky Samu, szerk: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monográfiája. Budapest: (kiadó nélkül). 1896–1913.
CNH Ladislaus Réthy: Corpus nummorum Hungariae. Eingeleitet und übersetzt von Günther Probszt. Graz: Akad. Druck- und Verlagsanst. 1958.
Csánki Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: (kiadó nélkül). 1890–1897.
Csoma 1897 Abauj-Torna vármegye nemes családjai. In: Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája. I. kötet. Kassa, 1897.[4]
Fényes Elek Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–II. Pest: (kiadó nélkül). 1851.
Fényes 1842, 1843 Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, I-III. 1842-1843.I.II-III.
Feiszt 1986 Feiszt György: Rövid magyar címertan és pecséttan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
Forgon Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I–II. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1909. Reprint: Méry ratio, Somorja, 1997
Georch Georch Illés: Honnyi törvény. Pozsony, I–IV. 1804–1809.
GH-Hlas Genealogicko-heraldický hlas. A Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság folyóirata. Pozsony, 1. évfolyam, 1991
Gömbös Gömbös Tamás: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei. Budapest: (kiadó nélkül). 1993.
Gravett Christopher Gravett: A középkori lovagok. [Budapest]: (kiadó nélkül). é. n. [2000 k.]
Gudenus Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest: (kiadó nélkül). I. 1990
Gyulai Éva Hunyadi Mátyás emblémái a 16–17. századi emblémáskönyvekben. In: Horváth Zita szerk.: Reneszánsz Tanulmányok. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XIV. – Fasciculus 2. Miskolc, 2009.[5]
Hefner Otto Titan von Hefner: Handbuch der theoretischen und praktischen Heraldik. Görlizt: (kiadó nélkül). 1887.
Hegedűs - Papp Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. [6]
Illéssy-Pettkó Illésy János – Pettkó Béla: Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás. Budapest: (kiadó nélkül). 1902.
Ipolyi Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest: (kiadó nélkül). 1854.
Karácsonyi 1896 Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula: (kiadó nélkül). 1896.
Karácsonyi Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1901.
Kelemen 2017 Kelemen Sándor Tomi: Kornya Mihály és családja származástörténete. Szalárd: (kiadó nélkül). 2017.
Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest: (kiadó nélkül). 1911–1932.
Kiss Farkas Gábor Kiss Farkas Gábor: Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában. (hely nélkül): L’Harmattan. 2012. ISBN 978-963-236-641-8
Kőszeghi Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.
Kristó, Anjou Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Budapest: Zrínyi. 1988.
Lánghy Eschenburg Joachim János: (Encyclopedia vagyis) A’ tudományok’ esméretére tanító könyv. Németből ford. Lánghy István. Pest: (kiadó nélkül). 1827.
Lendvai Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.
LexVoc Gyula Zolnai-Istvan Szamota: Lexicon Vocabulorum Hungaricorum. [1906] Charleston, 2009
Madar Madar Ilona: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Folklór és etnográfia, 51. szerk. Újváry Zoltán. Debrecen, 1989
Maksay Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990
Mika, 1893 Mika Sándor: Erdélyi hadizászlók 1601-ből (1893) (In: Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte, szerkesztette, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Sas Péter. Budapest : Neumann Kht., 2004)
M. kat lex. Magyar katolikus lexikon
M.N.Zs.K. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest; I.Rész: Főrangú csalások (1888); II. Rész: Nemes Családok (1905)
M. nyelvtört. Magyar nyelvtörténeti szótár. szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, Bp., I. (A-I) 1890
Mikó Árpád Mikó Árpád: A reneszánsz művészet története Magyarországon. Budapest, 2011.[7]
Mocsáry Mocsáry A.: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése. IV. Pest, 1826
Mokry 1823 Mokry Benjámin: Deák-magyar etymologiai lekszikon. Pest, 1823.[8]
Nagy 1845 Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin magyar köztanulatos egyházi műszótár. Szombathely, 1845.[9]
Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I–XII. és pótlék kötet. Pest: (kiadó nélkül). 1857–1868. (I. 1857, II. 1858, III. 1858, IV. 1858, V. 1859, VI. 1860, VII. 1860, VIII. 1861, IX. 1862, X. 1863)
Nagy László, Erős Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. Bp., 1987
Neubecker Neubecker, Ottfried: Heraldik – Ihr Ursprung, Sinn und Wert. Frankfurt am Main, 1977
Novák Ádám 2015 Novák Ádám: Vizsgálati szempont egy 15. századi arisztokrata működéséhez - Perényi János tárnokmester pecsétjei. Középkortörténeti Tanulmányok 8. Szegedi Középkorász Műhely. 2015. A VIII. Mediavisztikai PhD-Konferencia (Szeged, 2013. június 17-19.) előadásai. Szerk. Tóber Márta - Maléth Ághes.[10]
Novák, rodov. Novák, Jozef: Rodové erby na Slovensku. Bratislava I. 1980, uo. II. 1986
NSz Az MTA Nelvtudományi Intézetében levő akadémiai nagyszótár kézirata. (lásd TESz I. 64.)
Nyáry Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886
NySz Magyar nyelvtörténeti szótár. Szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Bp., I. (A-I) 1890
Nyulásziné NYULÁSZINÉ STRAUB Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein – Wappen aus fünf Jahrhunderten auf Wappenbriefen im Ungarischen Staatsarchiv. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999. (első kiadás: Corvina Kiadó, Budapest, 1987)
OklSz. Szamota István – Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár. Budapest, 1906.
Orosz Ernő Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906
Oswald Oswald, Gert: Lexikon der Heraldik. Lipcse, 1984
Ottlik 1834 Ottlik Dániel: A' tiszti íras-mód' sajat szavai Pest, 1834. (3. kiadás) [11]
Pálffy Géza Szt. Korona PÁLFFY GÉZA: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerkesztő: JANKOVICS József. MTA Irodalomtudományi Intézet

Budapest, 2007 [12]
Pápai/Bod Dictionarium Latino-Hungaricum... a Francisco Páriz-Pápai... intentione ac labure Petri Bod de F. Tsernaton V. D. Ministri M. Igeniensis. Tomus I. Posonii et Cibini, 1801. (Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod Péter általi bővített kiadása.)
Pauly PSz. Pauly Károly: Polgári és pörös szótár. Buda, 1827.
Perger 1843 Törvénytudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Szerk. Perger János. Buda: (kiadó nélkül). 1843.
Pesty Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék. Budapest I-II. 1880
Pesty 1885 Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Budapest, 1885.[13]
Püspöki Nagy, Rozsnyó Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere. Pozsony: (kiadó nélkül). 1973.
Rédei-Elek Rédei Ferencz-Elek Emil: A Magyar földbirtok 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlöinek czímtára a mezögazdasági ingatlan becsértékének és a munkásviszonyok ismertetésével. Budapest, Pátria, 1903
RMK Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I-III/1-2. Bp. 1879-1898
Schneider, 1935 Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Székesfehérvár, 1935
Schneider, 1940 Schneider Miklós: Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata. Szombathely, 1940
Schneider, 1939/1754 Schneider Miklós: Vas vármegye 1754. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1939 Schneider Miklós: Vas vármegye 1835. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1941 Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941
Segner Segner, Felix Ladislaus von: Der ungarische Adel. Grafenau, 1969
Siebmacher Nagy Iván, Csergheö Géza, szerk.: Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone. Nürnberg, 1885-1893. Reprint. Neustadt an der Aisch: Bauer & Raspe. Inhaber Gerhard Gessner, 1982
Spener Spener, Philipp Jakob: Operis heraldici pars generalis & specialis. Frankfurt [Main], 1717 (Spener, Insignium Theoria Seu Operis Heraldici Pars Generalis. Frankfurt [Main], 1717 című művének első kiadása, Uo. 1690. A Historia insignium illustrium című speciális rész 1680-ban jelent meg Frankfurtban, melyet az Insignium theoria című általános résszel együtt is kiadtak Opus heraldicum címmel.)
SRH Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ebendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I-II. Budapestini, 1937-1938
Staut 1834 Staut József: Közönséges levelező... segédkönyv... Kassa, 1834. [14]
Szabó L. 1910 bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910
Szacsvay Éva Szacsvay Éva: Protestáns ördögképzetek. In: KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE 8. Szerkesztette: Czégényi Dóra - Keszeg Vilmos. Kolozsvár 2000. [15]
Szálkai 2010 Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) [16]
Száz., Századok Századok A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Budapest,1867-
Szendrei 1896 Szendrei János szerk.: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896
Szilágyi A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: (kiadó nélkül). 1896.
Tardy Lajos Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos, Budapest, 1984.
TESz A magyar nyelv történeti etimológiai-szótára. Bp., I-III. 1967-1976
Tört fog. Magyar történelmi fogalomtár. szerk. Bán Péter. Pozsony, I-II. 1989
Tört. segéd. A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986
Turul Turul A Magyar Történelmi Társulat, a Magyaor Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye. Budapest, 1883-1950, 1992-
Új tájsz., ÚMT Új magyar tájszótár. főszerk. B. Lőrinczy Éva. Bp., I. 1979
Verseghy 1826 Verseghy Ferenc: Lexicon terminorum technicorum, az az Tudományos mesterſzókönyv. Buda, 1826.[17]
VU Vasárnapi Ujság [18]
WAU Wappenbuch des Adels von Ungarn (Siebmacher, J. - Csergheő G.)
Zolnay Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp., 1977"

https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Vásárhelyi Történelmi Konferencia 2024