Péchy Korai Péchy (-csy, -csi..etc) adatai
forrás:
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] - Péchi János,
római kathol. lelkész.
A velenczei sz. Márk-könyvtár birtokában van egy XV. századi pergamen kézirat (Cod. membr. saec. XV. a 242. l. 161. Z. L. XCII: D.), melyben a többek közt egyházi beszédek is foglaltatnak, több szerzőtől, köztük Péchi Jánostól is. A beszédek felirata: Sermones quadraginta sex, de tempore, de santctis, auctoribus ... Joanne de Pech.
M. Könyv-Szemle 1883. 170. l.
Katholikus Szemle 1899. 817. (Békesi Emil).
Timeline1
21 Tamás erdélyi vajda 1324-ben oct. 29-én [Secundo die Octavorum Eclsiae Dni] Déváról rendeletet ad ki, melyben a fehérvári káptalannak meghagyja, hogy a vajdai kiküldött Péchy László mellé emberüket adják, kik a szárazpataki nemesek István fia János és az Opor testvérek közti osztály ügyét megvizsgálják. A káptalan ugyanazon év Szent Agátha napján tett jelentésében előadja, hogy a vajda rendeletére kiküldötte László mellé Pál magister-kanonokot adták, kik Szent Pál napján a szárazpataki birtokba kiszállván, ott szorgalmas investigatiót tartottak, s úgy a titkos, mint nyilvános kikérdezésekből kitűnt az osztály igaztalansága, mert mikor a szárazpataki nemes János fia Istvánnak nőtestvére 10 háza és 14 szabad ember – azok közt bissenusok – háza jutott csak, akkor Opor Sándor és Egidus 85 szabad bissenus házát [mansiones hominum liberorum bicenorum] foglalták el részükre. Ugyanezen kiküldöttek Feltorjára is átmenvén, ott ily aránytalan osztályt találtak; mert István és testvérének csak 30 ház, Egidiusnak pedig 135 feltorjai ház jutott. Azért nevezett kiküldöttek Opor Sándort és Egidust a vajdai székre 1325-i febr. 29-re [ad Octavas Purificationis Beatae Virginis] meghívták. Megemlítik végül, hogy némely, Sándor atyja által kiadott bissenusokat Sándor és Egidus újból elfoglaltak. Ezen okmány egész terjedelmében közölve van Apor Péter Lusus Mundi című munkájában 96–99. lapon, a Magyar tört. emléke
Majtény (Mohten, Mahthyn, Maythin, Mahthen, Maythen), ma Kis- és Nagymajtény [Moftinul mic, M. mare]. Melich János a Mahtin—Majtény szó a-jában olyan korhatározót talált, mely a hely- ség XI. századi megtelepültét igazolja. (M. Ny. II. 57. és XII. 291. l.) Ugyancsak ez a német származású tulajdonnév teszi lehetségessé, hogy Majténynak névadóján kívül első lakói is németek voltak, amit néhány közeli, krasznamenti falu lakóiról szóló adataink is alátá- masztanak. A telepítés királyi birtokra történt: királyi földeket találunk Majtény közvetlen keleti és távolabbi délnyugati telep- szomszédai közt s «per regiam maiestatem hactenus possessa», előkelő királyi officiálisok által adminisztrált birtoknak mondja Majtényt egy
172 ADATTÁR
1387-i oklevél is (1387. Dl. 7300. Megőrizte az uralkodócsaláddal való korai kapcsolat emlékét a falu Szent László-tisztelete is. 1433. Dl. 12.501). Első magyar nevű hospes-lakóiról szóló oklevele (1330. Károlyi I. 72. l.), mely egyrészt a «hospes» szó nemzetiségi viszonyok- tól függetlenített használatának bizonysága, másrészt azt is tanusítja, hogy Majtény már akkor sem számított egyszerű falunak s lakóinak az idegen kiváltságosokat megillető cím járt. Fejlődése, bár időközben magánföldesurak (Szántai Pefőfi: 1387., Bátori: 1393. Dl. 7856, 1417. Dl. 10.572) kezére kerül, tovább folyik s a XV. századból mint uradalmi középpont (1417) és oppidum (1469. Dl. 16.844) lép át az újkorba. Határjárásai szerint (pl. 1469.) területe a mai Nagy- és Kismajtényt is magában foglalta, a falvak egyike azonban csak az újkorban települt meg. XIV. század óta ránkmaradt jobbágy- és földrajzi nevei — ha egykor valóban német falu volt is — csak a gyorsan végbement magyarosodást igazolják: egy, a határon átfolyó patakon kívül valamennyien magyar vagy latin alakban ránkmaradt magyar nevek. Közvetlen szomszédaink tiszta magyar jellege Majtényt a korai asszimiláció sorsára ítélte. — JN: 1330. M: Molnar, B: crispus (Károlyi I. 73. l.), 1446. M: Beregy, Byro, Bogathy, Fyles, Louas, Mohtheny, Pechy, Syke, Sowago, Waad,Varro, Zachach, Zeke, Zere (Dl. 13.934), .......
409. Vetés (Vetys, Vetes, Wethes) [Vetiş]. A falut Kaplony- nembeli tulajdonosai közvetlenül 1238 után telepítették. Amikor 1238-ban (az oklevél 1388-i átírását kiadta Szentpétery: Regesta 197. l.) a nemzetség egyik tagja, Baas fia Moch, Ekkul nevű földjéből rokonának, a falu későbbi birtokosai oldalági ősének, négy ekealjnyi földet elad, az egész terület üres még. Ekkul később egészében a Vetési-ősökre száll: az 1388-i oklevél tanusága szerint ezen a földön települ meg Vetés éspedig nyilván még a tatárjárás előtt, mert 1265-ben már temploma van. (Fejér VII/I. 330. l.) Kisszámú lakói a tatárok pusztításának eshettek áldozatul: nem sokkal utána «vacua et habitatoribus carens»-nek mondják. (1265.) Az újratelepítés állandó gondja a tulajdonosoknak (1364. Ernszt 2216, 1398. Vay 639): Vetés- nek 1364-ben már három utcája van. A Vetési-rokonságon (l.Wertner M. cikkét: Turul 1902. 128. l.) kívülálló idegennek csak rövid ideig volt része benne. (Váradi káptalan: 1265.) Az egyházat Szent Miklós- ról nevezték. A lakók magyarok. — JN: 1416. M: Cheches, Chepan, Chonthyo 2, Chomay, Darachy, Herchek, Kardus, Katha, Kepes 2, Konchy, Kouach, Lewe, Pechey, Polck, Thar 3, Wermes, Wra-i, B: Cosma, magnus, molendinator 4, Niger, parvus, Rach, sartor, ......
[Maksai Ferenc : A középkori Szatmár megye]
Timeline
Szabolcsi alispánok: ... 1350 Péchi Gergely ...
Kisbarátfalu, .....E falu, úgylátszik, akkor keletkezett, mikor 1261-ben az apátság és a káptalan birtokait a királyi várbirtokoktól elkülönítették. Később a Nádasdyaknak is részük volt itt. 1364-ben Péchy János volt az ura, a ki Kisbarát felét Héderváry Miklós fiának zálogosította el. 1367-ben Ruffy Tamás fiai adják el Kisbarát felét Héderváry Miklósnak 37és ugyanakkor Péchy János a másik felére 100 aranyforintot vett fel. [Borovszky]
...Igy Pécsy Pált már 1404-ben Dalmát, Horvát, Tótországok bánjául és sárkányrend vitézeül olvassuk.*
---------
Lásd még itt: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/index.php?id=241920
Felpécz... 1405-benPéczy András prépost birtoka volt, melyet nővérének, unokahugának és Barócz Miklós fiainak eladott. [Borovszky]
-1426.02.03. - A pannonhalmi konvent M. Varju G. alispán rendeletére Péczy Imrétől fr. Gergely jelenlétében kispéczi Baroch Balázs (Bl. Baroch de Kyspech) ellen febr.1-én Péczen, Baroch birtokán lefolyt perbeidézésről jelentést tesz [Bakonybéli regesták]
-1429.02.25, Győr - Megyeri Varju Gergely alispán s a győrmegyei szolgabírák jelentik, hogy Mihály béli apát Péczy Simonnal in dom. Reminiscere Antal csornai prépost gyarmati jobbágyait Ponyvad élésétől eltiltotta
-1439.05.10, Győr ... Péczy János szolgabíró ...
[B.R.]
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]-Péchi János,
római kathol. lelkész.
A velenczei sz. Márk-könyvtár birtokában van egy XV. századi pergamen kézirat (Cod. membr. saec. XV. a 242. l. 161. Z. L. XCII: D.), melyben a többek közt egyházi beszédek is foglaltatnak, több szerzőtől, köztük Péchi Jánostól is. A beszédek felirata: Sermones quadraginta sex, de tempore, de santctis, auctoribus ... Joanne de Pech.
M. Könyv-Szemle 1883. 170. l.
Katholikus Szemle 1899. 817. (Békesi Emil).
1430-50 : Szerémségben, Kamenicán készült bibliafordítás, szerzők a prágai egyetemet végzett Pécsi Tamás és Ujlaki Bálint. (Moldvába mentek) [ Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pátmány Péter századáig. Szépirodalmi kiadó 1990]
...Az óbudai szüzek Báthory István országbíró előtt azzal vádolták György pilisi apátot, hogy boroni jobbágyai: Vágó Orbán,Zalay Péter, Pozsonyi Józsa, Szent-Lászlói Benedek, Imre deák, Polgár Illés, Szép Balázs, Hosszú György, Tóth Antal, Bódy Miklós, Kis Péter, Halász Antal, Rácz László, Kis Demeter, Tinnyei Pál, Miklossa Balázs, Zsámboky Tamás és Szent-Lászlói György az ő megbízásából 1473-ban július 2-án rátörtek kandei jószágukra, s Péchy Kelemen tisztviselőjüket ártatlanul, csak azért, mert néhány jámbor embert védelmezett, kínos halállal kivégezték.
[A pilisi apátság története 1641-1814. Békefi Remig dr. Pécs, 1892.]
Péchy Mihály. Mátyás király idejében a vasas lovasoknak egyik hadnagyok volt. Jelenvolt 1476. eszt. Posasin mellett a törökökkel esett szerencsés ütközetben, ahol a magyarok a török tábort elszélesztették, nagy prédát nyertek, harmadfélszáz törököt, öt zászlót, sok aranyos és drága 36 köves kardot, és egyéb drága ritkaságokat küldöttek ajándékba a királynak győzedelmök jeléül.
Az Anjouk uralkodása alatt hamarosan terjedő szellemi műveltség hatása alatt a vármegyei ifjúság mindegyre gyakrabban kereste fel a külföldi főiskolákat. Nem csupán az előkelő családok sarjai, hanem a szegénysorsúak közül is számosan látogatták az olaszországi, a bécsi, a prágai és krakkói egyetemet. Végig lapozgatva Fraknói Vilmosnak a „Tanárok és tanulók a bécsi egyetemen” czímű művét (Értek. a tört. köréből III. X.), a következő zemplénvármegyeiket találjuk. Tanárok a bölcsészeti karon: 1430–31 Albertus de Vethes (Wetes), 1433 Petrus de Pálócz, 1450 Clemens de Isdencz 1451–52, Gregorius de Kusal. A magyar nemzet procuratorai: Thomas de Izdencz (1464), Stephanus Geztw de Heznye (1494). Vizsgázók: 1433 Petrus de Palócz 1439, Andreas de Lábatlan. Tanácsos a bölcsészeti karon: 1433 Petrus de Palócz. Tanulók: 1412 Valentinus de Isdencz, 1417 Gregorius de Nagmihál, 1423 Dominicus de Patak, 1427 Ladislaus de Nagmihál, 1428–31 Dominus Petrus de Pálócz magister, 1436 Dionisius de Patak, 1440 Andreas de Lábatlan magister, 1440 Petrus de Soós abbas, 1442 Johannes de Zeremlyen, 1447 Clemens de Izdencz, 1451 Thomas Jakczo de Patak, 1452 Philippus de Leles licentiatus, 1453 Marcus de Pattak, 1454 Johannes de Arad, 1454 Gregorius Bathonicz de Trwbin, 1454 Thomas de Izdench. 1455 Thomas Gaspar de Cherend, 1455 Mihael Jacobi de Debrethe, 1458 Petrus de Zeecz nobilis, 1461 Benedictus de Stara, 1472 Urbanus de Bodrock, 1475 Stephanus de Izdencz, 1478 Stephanus Péchy de Patak, 1479 Martinus de Sendmaria, 1481 Stephanus Gezew Hereznye, 1487-ben baccal, 1486 Franciscus de Azar, 1487 Martinus de Racha, 1488 Johannes de Racha, 1489 Ladislaus Oroz de Geztel (ascolares nobiles sorozatban), 1489 Nicolaus de Izdench, 1489 Martinus de Borsch, 1490 Stephanus de Heznye, 1497 Johannes custodis de Isep, 1498 Baccal, 1500 Petrus de Agard. [Borovszky]
Urkunde Nr. 4279 aus Band VIISeite im UB:195-196
Heute in:Klausenburg, Staatsarchiv [Direcţia Judeţeană Cluj a Arhivele Naţionale ale Romăniei]
Heutige Signatur:Stadt Bistritz [Primăria Oraşului Bistriţa] (Inventar 58ff.), Nr. 134.
Druckvorlage:Druck nach Original o. ä.
Abdruck als:Volltext
Sprache:Latein
4279
Kronstadt 1478 Oktober 8 Stephan Pechy de Thorda und Johannes de Feleghaz beglaubigen den Ladislaus Literatus beim Bistritzer Rat.
Orig. Pap. Arh. St. Cluj-Napoca, Archiv der Stadt Bistritz Nr. 134. Ringsiegel war in grünes Wachs zum Verschluß aufgedrückt.
Regest: Berger, Urkunden-Regesten (») 51 Nr. 303. Berger - Wagner, Urkunden-Regesten (») I, 90 Nr. 303.
Circumspecti amici nobis honorandi. Misimus ad vos hunc Ladislaum Literatum de Thorda in factis regiae maiestatis. Ideo quidquid idem vobis retulerit, eidem plenariam fidem credendo adhibere velitis. Ex Brassoviam feria quinta proxima post festum beati Francisci confessoris, anno et ce-[S. 195] tera LXXVIIIo. Stephanus Pechy de Thorda et Iohannes de Felekhaz.
Auf der Rückseite Adresse: Circumspectis iudicis, iuratis et communitati civitatis Bystriciensis, amicis nostris honorandis.
DL 49194
Kelt: 1487-04-01
Kiadó: NYITRAI KÁPTALAN
Régi jelzet: Q 214 / 123
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függõ
Nyelv: Latin
Regeszta: A nyitrai káptalan elõtt Halácsi István fia Lénárt nyugtatja Nagysarlói Bertók Bertalant és társait a neki anyja, Pécsy Simon lánya Zsuzsanna, Somszegi Székely János özvegye után a férje Somszeg, másképp Viezka nyitramegyei birtokából járó hitbér és jegyajándék kifizetésérõl. - Függõpecsétje elveszett. – Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy)
Az adatok arra mutatnak, hogy a Hátsó-utca alatt is a Mindszentutca középső (a városházától nyugatra eső) része értendő. Ugyanis Gosztonyi András esztergomi prépost 1501-ben kelt végrendeletében egy házat a. Mindenszentek utcájának hátsó részében határoz meg, Péchy Miklós kanonok és Hindenausz Farkas szomszédságában. Utóbbi házát azonban két oklevél is egyszerűen a Mindszent-utca nyugati oldalán lévőnek állítja, majd ismét a Hátsó-utcá-ban levőnek, (Péchy) Miklós kanonok és Kunstock Gergely orvos háza közöttinek, amelyet utóbbi 400 forintért ad zálogba az esztergomi káptalannak.
DL 49396
Kelt: 1507-06-13
Kiadó: ZÁGRÁBI KÁPTALAN
Régi jelzet: Q 253 / 21 26
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függõ
Regeszta: A zágrábi káptalan bizonyítja, hogy Pécsy Iwkowich Miklós leánya, Katalin asszony, fia János nevében is a Zágráb megyei Swpecz és Babinagorycza birtokát 25 Ft-ért elzálogosította Frangepán Bernardnak, Kristóf és Ferdinand nevû fiainak, valamint Ferdinánd fiának Istvánnak. - Hártya - Csonka f.p. – Regeszta forrása: OL regeszta (Bakács)
1512. aug. 26. Pesti Gergely kanonok, az esztergomi Krisztus-kollégium házát északról Kanczlyr Angelus, délről Péter fehérvári prépost háza között, Péchy Tamásnak évi 10 forintért bérbeadja. U. o. 135. 1. FOM.
[Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza]
1514-ben az uralkodó Laskay Miklós bodonyi püspököt, Péchy Balázs és Bíró Gergely óbudai, valamint Thassol János, Zany Imre és Koppány János felhévízi polgárokat utasította, hogy a hajósok és az apácák között előttük mint fogott bírák előtt létrejött egyezséget foglaltassák a jogügyigazgatóval írásba.156
1497. április 24-én az óbudai apácák egyik javításra szolgáló malmukat azzal a feltétellel adták át Péchy Miklós budai külvárosi mesternek, hogy az köteles kijavítani. Ez a malom úgy látszik a régi Stainmullel azonos, mert a Hévízfőnél állott. Utána a (pa?).".. pyros malom következik.349 Péchy más adatok szerint szintén zsemlyesütő volt. Az első malomper 1502-ben kezdődött. Az óbudai apácák panaszt emeltek Zsemlyesütő Gáspár ellen, aki elmozdította az apácák vízlefolyását és magasabbra emelte, aminek következtében a malom nem őröl. A per folyamán derül ki oka a vallomásokból: hogy magasabb lévén a vízlefolyás, visszafolyt a víz az óbudai apáca-malomba. Az uralkodó ebben az ügyben parancsot adott ki Buda, Óbuda és Felhévíz városoknak, végül pedig a nádori ítélőmester hallgatta ki a tanukat, számszerint huszonhármat. Ezek a következők: Sárközy Máté felhévízi bíró vezetésével két hévízi esküdt és tizenöt itteni polgár (köztük egy fürdős), továbbá öt budai polgár: Péchy Miklós és Benedek zsemlyesütők, Péchy szolgája és két csapó. Érdekes adalékot örökítettek meg a vallomások: Mátyás király annak idején a Hévízektől csatornát akart ásatni a hegyeken keresztül, hogy a melegvízeket a budai vár alatti halastóba vezesse. A mester, aki a munkát elvállalta, megkezdte ugyan, de azután megszökött. Elmondották a tanúk, hogy Gáspár malmát erdetileg Péchy és Benedek birtokolta. Már Péchy idejében új kanálist készítettek, és az eredetileg egykerékkel működő malmot kétkerekesre építették át, majd átvágták az óbudai apácák malomkereke feletti falat, és ezáltal a víz esése kisebb lett. Végül szó van egy néhai Zsemlyesütő András malmáról is.350
[Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz ]
Péchy Farkas. Bebek Ferenczczel s másokkal, mint előkelő vitéz, egynehány huszárokat vezérlett, a Balassa Menyhért és Basó Mátyás ellen való hadra 1549. oszt. Bizonytalan mikor esett török fogságba melyből 1565. eszt. szabadult ki, együtt Krusich Jánossal, a Csáb Ákos közbenjárására.
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]- Péchi János (Joannes Quinqueecclesiensis in Schola Claudiopolitana).
Munkája: Oeconomia coniugalis. Az Hazasoc eletiröl valo szép ének, mellybe tiszti és kazdagsága meg lattzic. Ad notam: Beszéllec Abrahám Attyánknac dolgáról. Nyomtatot Colosvárat Heltai Gáspárné Műhellyébe, 1580. Esztendőben. (A versfejekben: Epithalamivm pro felici svccesv matromonii Thomae Bvdai gratitudinis ergo a Joanne Pechio. Egyetlen példánya a m. t. akadémia könyvtárában).
Egy latin epigrammája van a Heltai Gáspár Historiájában (Kolozsvár, 1565.).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 90. l.
..."A leghíresebb ilyen mű Lucas Martini munkája (1581), amely már tíz évvel megjelenése után napvilágot látott magyar nyelven is, Péchy Lukács fordításában, "Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszoroia" címen." ...[http://www.ideal.hu/cikk/1022] -
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]-Péchy Ferenc, plébános volt 1529-ben Kazáron (Nógrádm.).
Magyar énekét Lavs Santi Nicolai Pontificis 1529. Endecasyllabon cz. (mely szent Miklós csodatételeiről beszél) Szilády Áron közli a Régi M. Költők Tárában (Bpest, 1880. II. 6-10. l. 31 strófa, 124 sor), melynek eredetije ez idő szerint lappang; Döbrentei Gábor közölte először a Régi M. Nyelvemlékekben (II. k. 23. l.); ugyanő közölte a M. Tudós Társaság Évkönyveiben (III. k. 115. l.) a latin eredetinek is első strófáját. Régi M. Költők Tára II. 373. l. ; Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 186., 1896. 385., 395. l. ; M. Könyv-Szemle 1808. 225. l.
Péchy János leleszi prépost 1526–1547. [Borovszky -> (Források: Nagy Gyula oklevélmásolatgyűjteménye. Rupp: Magyarország Helyr. Tört. II. 301. Perlsberg Ede czikke az Akk. 1896. évfolyamában. Századok: 1871. évf. a leleszi bizottság jelentése.) ]
A leleszi prépostság, közvetetlenül a mohácsi vész után, Péchy János préposttal (1526–1547) János király pártjához csatlakozván, ezért Serédy Gáspár, Ferdinándnak egyik haszonleső, iparlovag, garázda híve, Leleszre tört, a prépostot foglyul ejtette s Kövesd várába hurczolta, honnan azonban Homonnay Ferencz rövid idő alatt kiszabadította. Ezt a pártfogást azonban drágán kellett a prépostnak megvásárolni, mert 1532-ben az Ung vármegyebeli premontrei nagybirtokot, Nagykapost, kilencszáz frton kénytelen volt átengedni Homonnaynak. Péchy prépost 1533-ban Ferdinándhoz pártolt, de ezzel sem segített magán, mert az időközben protestáns vallásra tért főurak mindegyre 425jobban szorongatták. Péchy utóda, Bódy György, a .... [Borovszky]
A változás az 1520-as és az 1530-as évek fordulóján következett be. Az 1533-ban közgyűlésüket Gyulán tartó ferencesek azért szigorították meg saját kolostoruk, és a lelki gondozásuk alatt álló beginaház (apácakolostor) rendjét, hogy ne adjanak tápot az ellenük irányuló támadásoknak.3 Eszerint már 1533 előtt is heves vallási jellegű vitáknak lehettek szemtanúi városunk polgárai! 1537-1539 között Péchy Mihály, 1542-1544 között Atyay Péter, 1548-1552 között pedig Zákány Balázs ferences hit... [Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása (481. oldal) ]
Özvegytől gyakran tiltják a férj atyafiai az örökséget, nem egyszer hivatkozva arra, hogy a férj szerezte a vagyont. 1576-ban a kassai Péchy (Ötvös) Gáspár tiltakozik az ellen, hogy ángya, Péchy Miklósné eladta szentgyörgyi szőlőjét, pedig az ő atyja mind egy testvér volt Péchy Miklóssal és Péchy Miklós leleménye a szőlő.204 [GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600) (179. oldal) ]
Péchy Simon (1570-1642) kancellár felesége Kornis Farkas lánya Judit, kinek Testvére Kornis Ferenc kinek felesége Bornemisza Judit
Reges tum exactionis pecuniae dicae
Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis
anno millesimo quingentesimo octuagesimo secundo
in comitatibus Heues, Pest et Solnok Exteriori,
Dicatore Joanne Harthyani etc. Agriae
1582
Kerepes episcopi Waradiensis: portae 17. Paulus Zaczko judex pro utroque termino fl. 17. Tarcza nobilium: portae 7. Joannes Péchy judex pro utroque termino fl. 7. Lorinczi episcopi Varadiensis: portae 17. Joannes Czor judex pro primo termino
Kerepes episcopi Waradiensis: portae 17. Paulus Zaczko judex pro utroque termino fl. 17. Tarcza nobilium: portae 7. judex pro utroque termino fl. 7. Lorinczi episcopi Varadiensis: portae 17. Joannes Czor judex pro primo termino
I. Az egri káptalan levéltárában őrzött Péchy-iratok lajstroma.
2. 1617.Péchy Jánosné Kállay Erzsébet oklevele, melyben testvéreivel: Nagyidai Jánosné Kállay Judittal és Heczey Tamásné Nagyszombathi Borbálával kötött egyezségét megsemmisíti. (Prot. C. Nr. 199.)
3. 1627. Özvegy Péchy Jánosné Kupay Zsófia oklevele, melyben unokájának, a Péchy Margittól származott Pásztó Miklósnak nevében, a biharvármegyei Csaba jószágon fekvő telket Vásárhelyi Lászlónak 130 forintért eladja. (Prot. E, Nr. 125.)
10
I. Az egri káptalan levéltárában őrzött Péchy-iratok lajstroma.
2. 1617. Péchy Jánosné Kállay Erzsébet oklevele, melyben testvéreivel: Nagyidai Jánosné Kállay Judittal és Heczey Tamásné Nagyszombathi Borbálával kötött egyezségét megsemmisíti. (Prot. C. Nr. 199.)
3. 1627. Özvegy Péchy Jánosné Kupay Zsófia oklevele, melyben unokájának, a Péchy Margittól származott Pásztó Miklósnak nevében, a biharvármegyei Csaba jószágon fekvő telket Vásárhelyi Lászlónak 130 forintért eladja. (Prot. E, Nr. 125.)
07
Péchy János leleszi prépost 1526–1547. [Borovszky -> (Források: Nagy Gyula oklevélmásolatgyűjteménye. Rupp: Magyarország Helyr. Tört. II. 301. Perlsberg Ede czikke az Akk. 1896. évfolyamában. Századok: 1871. évf. a leleszi bizottság jelentése.) ]
A leleszi prépostság, közvetetlenül a mohácsi vész után, Péchy János préposttal (1526–1547) János király pártjához csatlakozván, ezért Serédy Gáspár, Ferdinándnak egyik haszonleső, iparlovag, garázda híve, Leleszre tört, a prépostot foglyul ejtette s Kövesd várába hurczolta, honnan azonban Homonnay Ferencz rövid idő alatt kiszabadította. Ezt a pártfogást azonban drágán kellett a prépostnak megvásárolni, mert 1532-ben az Ung vármegyebeli premontrei nagybirtokot, Nagykapost, kilencszáz frton kénytelen volt átengedni Homonnaynak. Péchy prépost 1533-ban Ferdinándhoz pártolt, de ezzel sem segített magán, mert az időközben protestáns vallásra tért főurak mindegyre 425jobban szorongatták. Péchy utóda, Bódy György, a .... [Borovszky]
06
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] - Péchy Ferenc, plébános volt 1529-ben Kazáron (Nógrádm.).
Magyar énekét Lavs Santi Nicolai Pontificis 1529. Endecasyllabon cz. (mely szent Miklós csodatételeiről beszél) Szilády Áron közli a Régi M. Költők Tárában (Bpest, 1880. II. 6-10. l. 31 strófa, 124 sor), melynek eredetije ez idő szerint lappang; Döbrentei Gábor közölte először a Régi M. Nyelvemlékekben (II. k. 23. l.); ugyanő közölte a M. Tudós Társaság Évkönyveiben (III. k. 115. l.) a latin eredetinek is első strófáját. Régi M. Költők Tára II. 373. l. ; Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 186., 1896. 385., 395. l. ; M. Könyv-Szemle 1808. 225. l.
05
[http://www.ideal.hu/cikk/1022] - ..."A leghíresebb ilyen mű Lucas Martini munkája (1581), amely már tíz évvel megjelenése után napvilágot látott magyar nyelven is, Péchy Lukács fordításában, "Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszoroia" címen." ...
04
[Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] - Péchi János (Joannes Quinqueecclesiensis in Schola Claudiopolitana).
Munkája: Oeconomia coniugalis. Az Hazasoc eletiröl valo szép ének, mellybe tiszti és kazdagsága meg lattzic. Ad notam: Beszéllec Abrahám Attyánknac dolgáról. Nyomtatot Colosvárat Heltai Gáspárné Műhellyébe, 1580. Esztendőben. (A versfejekben: «Epithalamivm pro felici svccesv matromonii Thomae Bvdai gratitudinis ergo a Joanne Pechio.» Egyetlen példánya a m. t. akadémia könyvtárában).
Egy latin epigrammája van a Heltai Gáspár Historiájában (Kolozsvár, 1565.).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 90. l.
03
Az Anjouk uralkodása alatt hamarosan terjedő szellemi műveltség hatása alatt a vármegyei ifjúság mindegyre gyakrabban kereste fel a külföldi főiskolákat. Nem csupán az előkelő családok sarjai, hanem a szegénysorsúak közül is számosan látogatták az olaszországi, a bécsi, a prágai és krakkói egyetemet. Végig lapozgatva Fraknói Vilmosnak a „Tanárok és tanulók a bécsi egyetemen” czímű művét (Értek. a tört. köréből III. X.), a következő zemplénvármegyeiket találjuk. Tanárok a bölcsészeti karon: 1430–31 Albertus de Vethes (Wetes), 1433 Petrus de Pálócz, 1450 Clemens de Isdencz 1451–52, Gregorius de Kusal. A magyar nemzet procuratorai: Thomas de Izdencz (1464), Stephanus Geztw de Heznye (1494). Vizsgázók: 1433 Petrus de Palócz 1439, Andreas de Lábatlan. Tanácsos a bölcsészeti karon: 1433 Petrus de Palócz. Tanulók: 1412 Valentinus de Isdencz, 1417 Gregorius de Nagmihál, 1423 Dominicus de Patak, 1427 Ladislaus de Nagmihál, 1428–31 Dominus Petrus de Pálócz magister, 1436 Dionisius de Patak, 1440 Andreas de Lábatlan magister, 1440 Petrus de Soós abbas, 1442 Johannes de Zeremlyen, 1447 Clemens de Izdencz, 1451 Thomas Jakczo de Patak, 1452 Philippus de Leles licentiatus, 1453 Marcus de Pattak, 1454 Johannes de Arad, 1454 Gregorius Bathonicz de Trwbin, 1454 Thomas de Izdench. 1455 Thomas Gaspar de Cherend, 1455 Mihael Jacobi de Debrethe, 1458 Petrus de Zeecz nobilis, 1461 Benedictus de Stara, 1472 Urbanus de Bodrock, 1475 Stephanus de Izdencz, 1478 Stephanus Péchy de Patak, 1479 Martinus de Sendmaria, 1481 Stephanus Gezew Hereznye, 1487-ben baccal, 1486 Franciscus de Azar, 1487 Martinus de Racha, 1488 Johannes de Racha, 1489 Ladislaus Oroz de Geztel (ascolares nobiles sorozatban), 1489 Nicolaus de Izdench, 1489 Martinus de Borsch, 1490 Stephanus de Heznye, 1497 Johannes custodis de Isep, 1498 Baccal, 1500 Petrus de Agard. [Borovszky]
00
[Wikipédi - Győrújbarát] - 1331-ben a Baráthy család engedélyezett a hegyben szőlőültetést. 1364ben Kisbarát felét Péchy János Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry Miklósnak
01
Péchy Simon felesége Kornis Farkas lánya Judit, kinek Testvére Kornis Ferenc kinek felesége Bornemisza Judit"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése